Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Az ági öröklésről. Barna Ignácz, Enyiczkey Gábor és Kégl János jogászegyleti előadásai [143., 1898]
15 Csakhogy magától értetik, miszerint a törvényes öröklés ezen módja a szülők köteles részét is teljesen kizárja. Én azonban a kérdés ezen oldalával is leszámoltam. Abban a nézetben vagyok, hogy a köteles résznek csak akkor van értelme, ha az az örökhagyóval bizonyos vérségi, illetőleg családi kapcsolatban álló egyént feltétlenül minden esetben megilleti, mihelyt az örökhagyó után ily kapcsolatban levő egyén maradt. Már pedig tény, hogy oly örökhagyó után, a ki leszármazók hátrahagyásával, sőt csak szerzett vagyonból álló hagyaték mellett leszármazók nélkül, de hitvestárs hátrahagyásával halt el, a szülőt köteles rész jelenleg érvényes jogszabályaink szerint sem illeti, sőt az öröklött ági vagyont képező hagyatékban a másik ágon levő szülőt az örökösödésben akármely távolfoku oldalági örökös is megelőzi. Ezen tények elég világosan beszélnek a mellett, hogy a szülei köteles részre nincs parancsoló és feltétlen szükség s így az a törvényes örökösödés czélszerü szabályozása elé elháríthatlan akadályt nem gördíthet. Azt el nem hallgathatom ugyan, hogy a most jelzett felfogás, a mint jelenlegi jogszabályainkkal, úgy a nyugati szárazföldi ismertebb törvénykönyvek e részbeni álláspontjával egyáltalában nem egyezik, a menyiben tudtommal ezen törvény- könyvek a szülők köteles részét mind elismerik. De ezen körülmény magában véve bizonyára nem bírhat oly nyomatékkai, hogy bennünket a helyesnek vélt törvényhozási irány követésétől eltérítsen. Előttem döntőbb azon hazai tapasztalat, hogy a szülei köteles rész intézménye jogéletünkben szükségesnek s mellőzhetlennek nem mutatkozott. A szülei köteles rész mellőzése által lehetővé válnék a törvényes örökösödés olyatén szabályozása, hogy az örökhagyó hagyatékát — a hitvestárstól eltekintve — első sorban a leszármazók, leszármazók hiányában pedig a testvérek örököljek, ellenben a szülők örökösödése csak testvérek nem léte esetében következnék be. Most azon munkálat rövid méltatására térhetek át, a melyet Schwartz Gusztáv tanár úr az ági öröklés kérdéséről jelentés és vélemény alakjában a polgári törvényvkönyv tervezetét előkészítő bizottsághoz legközelebb benyújtott. Ezen jelentés és vélemény t. szerzője az ági öröklés kérdé15
