Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Az ági öröklésről. Barna Ignácz, Enyiczkey Gábor és Kégl János jogászegyleti előadásai [143., 1898]
16 sének, történeti fellődésének s a hazai és külföldi törvényhozás e részben elfoglalt álláspontjának feltüntetése és a mellette és ellene harczoló érvek tárgyilagos bírálata irtán arra a meggyőződésre jut, hogy lehetséges oly közvetítő álláspont elfoglalása, a melyben úgy az ági öröklés, mint a vagyon eredetét nem tekintő öröklés hívei megnyugodhatnak s mely álláspont a következő lenne: Az ági öröklés a szülői és nagyszülői parentelában fenntartandó, de azzal a kettős megszorítással, hogy a) a távolabbi rokon ági öröklés czimén a közelebbi rokont a hagyatékból ki ne zárhassa s hogy b) a vagyoneredet bizonyítása a hagyaték lebonyolítását túlságosan meg ne nehezítse. Az első megszorításból folynék, hogy a nagyszülő és leszármazol abban az esetben, midőn az örökhagyó szülőt vagy szülői lemenőt (testvért) hagyott hátra, ági öröklést nem érvényesíthetnének vagyis a szülei parentela a nagyszülei parentelát a vagyon eredetére tekintet nélkül feltétlenül kizárná s a szerző ágon levő nagyszülő, nagybátya, nagynéne, unokatestvér stb. ági öröklés czimén csak akkor örökölhetnének, ha az örökhagyó után sem gyermek, sem szülő, sem testvér nem maradt. Tehát a szerző ágon levő nagyszülői törzs az öröklésben ágiság czimén csak a nem szerző ági nagyszülei törzset előzné meg. A második megszorítás pedig akkép érvényesülne, hogy olyan vagyon, a mely az ágelődtől az örökhagyó halálát megelőző 32 évnél régebben szállott le, ági vagyont nem képezne. Ezekben ismertetve a közvetítő javaslat álláspontját, látható, hogy hazánkban ezen munkálat az ági öröklés kérdéséneK nemcsak legujabbi, hanem kétségtelenül felette érdekes és figyelemre méltó fejlődési szakát képezi s mivel a szigorú elvi szempontok kiegyenlítésére czéloz, vonzólag hathat mindazokra, a kik a harczot a békével óhajtják felcserélni. El kell ismerni, hogy ezen javaslat, midőn az örökhagyóval legszorosabb családi kapcsolatban álló egyének részére az örökséget akkor is biztosítja, a mikor a hagyatéki vagyon az örökhagyóra más rokonsági ágról hárúlt, azon támadásoknak, melyeket az ági öröklés maga ellen támasztott, jóformán élét veszi. Ezen javaslat mindkét tábortól áldozatot követel, de mind a kettőt megfelelően kárpótolni igyekszik is. 16
