Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Horváth János: Az 1722/23. I. II. III. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban [146., 1898]
50 Magyarországon tehát megszokták pragmatica sanctio alatt az 1723. I., II., III. t.-cz. által elfogadott azon nagy fontosságú bilaterális szerződést érteni, mely alkotmányának; állami léteiének legkiválóbb symboluma. Ez a fölfogás pedig nem ma keletkezett, már 1808. évi június 8-ról keltezve gr. Dessewfi’y József így ír Kazinczyhoz : «a sanctio pragmatica nemzeti függetlenségünket megerősíti, Magyarország, mely különös polgári alkotmánynyal, sőt constitutióval is bír, nem Aust- riához van kapcsolva úgy mint Horvátország Magyarországhoz, hanem az austriai fejedelemhez. (Levelezésök I. k. 50. 1.). Ez volt az axióma, ennek felelt meg a jogi continuitás. Alább lesz alkalmam tényekkel bebizonyítani, hogy úgy 1790/91-ben, mint 1861-ben a megyék, valamint az országgyűlés teljesen ezen alapokon állottak. Időszerűnek tartom azonban most arra utalni, hogy épen 1848-ban, mily értelmezés tulaj doni ttatott a sanctio prag- maticának. A «Pesti Hírlap» 1848 május 11-iki számának vezérczikké- ben ez áll: «A pragmatica sanctio kétoldalú kötés Magyar- ország és az uralkodó ház között .... A pragmatica sanctio az osztrák kormányt nem hatalmazta föl beavatkozni dolgainkba ............A bureaucratia lánczait, melyek közigazgatásunk felső szálait a birodalom kormányához kötve tárták, széttörtük, a nélkül, hogy a pragmatica sanctio sértetett volna. 1848 máj. 16-án a Pesti Hírlap ezt írja: «mi a pragmatica sanctiót, e két oldalú szerződést, mely kölcsönös igényeket szén* tesít, magos politikai tekintetekből és a nemzet önfentartásának életösztöneinél fogva védelmezettnek hisszük.» (Eprogrammszerű nyilatkozat Kemény Zsigmond és Csengerv Antal aláírásával van ellátva.) A pozsonyi országgyűlésben 1848 április 10-én a kapcsolt részek (akkor még így nevezték) tekintetében hozott határozatában ezek is fordúlnak elő: «az ország az 1848. évi márcz. 31-én kelt örök időkre nevezetes királyi leirat által megnyerte a pragmatica sanctio alapján azon önálló kormányzást, melyre ős alkotmányánál és ős törvényeinél fogva jogosítva volt». még 1848-ból a következő nagy hord- a sanctio pragmatica mint a magyar 130
