Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Horváth János: Az 1722/23. I. II. III. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban [146., 1898]
51 fölfogásnak megfelelő van kitüntetve. A magyar kormány 1848-ban Szalay Lászlót és Pázmándy Dénest Frankfurtba küldte követekül, az 1848 május 14-én kelt utasításban ez a tétel is előfordul: «miután Németország viszonyai Ausztriával, melylyel Magyarország a pragmatica sanctio értelmében szoros kapcsolatban áll . . . stb. Ez okmány hivatalos színezetéhez semmi kétség nem fér, az István főherczeg nádor s az összes minisztérium nevében van kiadva. A magyar kormány 1848 julius 19-kén pótutasítást küld Szalay Lászlónak, melyben ezisbennáll: «ezennel oda utasít- tatik ön, hogy az egyesült német birodalmi végrehajtó hatalommal azon viszonynak, melyben Magyarország az ausztriai császárhoz a pragmatica sanctio értelmében áll . . föntartása mellett stb ___ A magyar kormány 1848 július hóban a bécsi kormány, valamint Horvátországgal fölmerült viszályokat kiegyenlíteni akarván, István főherczeg nádort fölkérte, hogy János főlier- czeggel érintkezésbe bocsátkozva, — nem kételkedvén, hogy a két főherczeg, kik mint a fejedelem képviselői a császár és király egységét ez időszerűit magukban egyesítik, ez ügyet akként fogják elintézni, mint azt a jog, törvény a pragmatica sanctio s az ő felsége iránti hűségük kívánja. Az 1848 szept. 18-án Bécsbe érkezett magyar országgyűlési küldöttség egy okmányt közölt a bécsi kamara elnökével Strobachhal, melyben e nevezetes tétel fordul elő: «Törvény- hozásunk már az utolsó országgyűlés alatt kijelentette azon meggyőződését, hogy Magyarország alkotmányos szabadságának •egyik legerősebb biztosítékát abban látja, ha mindazon tartományoknak kormánya, melyek a pragmatica sanctio értelmében a hazával oly szoros kapcsolatban állanak, szabad alkotmányos formák alatt rendeztetnek el.» A magyar országgyűlésnek 1848. évi deczember hó 6-án kelt s Kossuth által inspirált határozatában benne van, hogy Magyarország az ausztriai birodalom része soha nem volt, most sem az, hanem független s saját alkotmánynyal biró önálló ország stb. «Ezen függetlenségnek s törvényes önállásnak épségben tartása képezi azon sarkalapot, melyen az ausztriai háznak a 4* 131
