Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Horváth János: Az 1722/23. I. II. III. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban [146., 1898]
40 alapul, mely szokás bizonyságot tesz arról, hogy az a nép önkéntes hozzájárulásával keletkezett, következésképen azt, a hatalmát a néptől nyert parlamentnek szentül és sértetlenül meg kell tartania. («In like manner as Aulus Gellius defines the jus non scriptum to be that, which is : tacito et illiterate hominum consensu et moribus expressum» id. szerző id. mü 1809. évi kiadás 64. 1.) Nálunk hasonló az eset. A szokás érvénye és kútfői jelentősége mindenkor elismert tény volt a magyar közjogban, elég utalnom az 1790/91. X-ik törv.-czikkre, a koronázási hitlevelek és királyi eskükre, utóbb az 1869. IV. t.-cz. 19. §-ára. Werbőczy H. K. élőbeszéd 10. és 11. czímei ezt sanctionálják. All. czím 3. §-a szerint a szokásnak pedig három ereje van. T. i. Magyarázó, mert a törvények legjobb magyarázója; a miért is ha a törvény kétséges, a helyi szokáshoz kell fordulnunk, és ha az fölvilágosít, nem kell eltérnünk attól az értelemtől, a melyet a szokás adott». «írott törvények, ha érvénynyel bírnak, minden esetre a legvilágosabb és leghatályosabb kifejezések, de semmi esetre sem egyedüli forrásai a jognak». (Hüppe S. «A lengyel alkotmány» 40. 1.) Sem Kossuthnak irataiban (1. II. k. 255—264. 1.), sem Zsarnay Imrének (1861. máj. 27.), sem Eévész Imrének (1861. máj. 31.), sem Győry Eleknek (1897. jan. 16.) nincs igaza ezek után azt állítani, hogy a magyar közjogban a «sanctio pragma- ticát» használni nem lehet, mert ez alatt az 1713. évi családi törvény fog értetődni, melynek hatása Magyarország államiságára nézve káros. Az 1825/27. évi országgyűlésen nem radicál irányú egyén, ellenkezőleg a helytartótanácsos és conservativ baranyai követ Kajdacsy Antal vitatta, hogy a Pragmatica Sanctio nevezet hagyasson ki a nunciumból, mert az nincs a Corpus Jurisban. (L. a Vaszary Kolos által kiadott Guzmics naplót 41.1.) Eévész Imre (1713. máj. 31.) beszéde tagadhatlan nagy tudományos apparátusai van szerkesztve, de egy hibája van t. i., hogy nézeteit folyton egyes törvényekre alapítja, de arra nem utal, hogy Magyarországon a szokás szentesíthet olyat is, mi a törvényben nem áll, a mire nézve a törvényhozó nem intézkedett. Erre nézve igen találóan Csemegi Károly így ír: «Elismerjük, hogy az államjog nem csupán azon törvényekből áll, melyek egy ország közjogának írott gyűjteményében foglalvák; hanem a szokáson 120
