Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]
62 czélra alkalmasnak, mert elleneseiben még az iparinál is veszedelmesebb konkurrencziát teremtünk a szabad földmíves osztály számára, melynek veszélyét már az 1843-iki büntető törvényjavaslat kidolgozására kiküldött bizottság is felismerte, midőn dolgozó gyarmatok fölállítása iránt tétetett indítvány, mondván : «ha volna is e végre alkalmas föld, annak kiosztása a keresési iparra káros hatással volna ... de különben se férne össze az igazsággal, hogy a vétkesek láttassanak el földekkel ott, hol számtalan szegény szűkölködik.» E hibát az államjavak megmunkálásánál elkerüljük, mert itt első sorban az összesség érdekéről lévén szó, a nemzeti vagyon gyarapodik a nélkül, hogy az egyesek érdekei sérelmet szenvednének. Természetes, hogy a telepek felállításának, írtak, hidak, töltések, sőt vasutak építését is maguk az elitéltek végezhetnék. Azoknak, kik utóbbi munkákra nézve a szakismeretek hiányát vetik ellen, két példával felelhetek: az egyiket Du Сапе beszéli el a Ninet. Century 1896 októberi számában közölt «Uselessness of prison labour» czírnű czikkében. Du Cane-t ugyanis 1851-ben mint subaltern tisztet a Royal Engineerekkel Nyugat-Ausztráliába küldötték, hol egy század műszaki katonával és négyszáz elitélttel — bár utóbbiak közt alig volt mesterember — egy 54 angol mértföld hosszú útvonalat épített ki, épületeket emelt, melyhez az elitéltek égették a téglát, vágták a fát. a zsindelyeket. A másik példát Tallack említi. A Chatham közelében levő borstali convict prison elítéltjei Borstaltói két mértföldnyire levő várat építették fel s e czélra a fogháztól egész az építés helyéig keskenyvágányú vasutat készítettek, melyen napjában kétszer szállították oda-vissza az elitélteket. A mire az angol elitéltek képesek voltak, azt Magyar- országon is joggal remélhetjük. A további kérdések inkább a részletekhez tartoznak s ezért talán ez alkalommal mellőzhetem. Mondottam azonban, hogy a földmívelési munkát de lege ferenda mint önálló büntetésnemet kívánnám értékesíteni. Mielőtt azonban az elitéltet a telepre szállíthatnók, szükséges, hogy egy rövidtartamu magánelzárásnak vessük alá, még pedig két okból: 1. mert ennek hiányában a földmívelő telepre való szállítás nemcsak hogy nem volna védelem a társadalomra, hanem egyenes csáb bűncselekmény elkövetésére, épúgy, mint ma a fogház bizonyos elemeknek költség84
