Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]
59 alig talál támogatásra. Iparunk, a mezőgazdasági gépek gyártásától eltekintve, mely pedig quoad fegyházi munka, figyelmen kívül esik, nem oly jelentékeny, hogysem az országos letartóz- tatási intézetekben űzött iparágak hatása bárminő tekintetben érezhető lenne, másrészt azonban épen a kisebbmérvü iparra válhat veszélyessé a fegyházi konkurrenczia. A második argumentum azonban hazánkra nézve első sorban actuális. Már Balogh Jenő említi fentidézett kitűnő munkájában, hogy «Magyarország par excellence földmívelő ország és a bűntetteseknek igen jelentékeny százaléka kerül ki hazánkban a földmívelő osztály köréből«.* Ehhez a rendelkezésemre álló statisztikai adatok alapján hozzátehetem, hogy az elítélteknek túlnyomó többsége földmíves. Ezt csak nehány adattal kívánom bizonyítani. Az országos letartóztatási intézetekben az összlét- számot tekintve: ** napszámos önálló földmives 1890-ben 7180 elitéit közül 4042 (56-29%); 1442 (20-08%) 1891 « 7145 « « 4018 (56-23%); 1417 (19-83%) vagyis együttvéve 1890-ben 76-37, 1891-ben 76'06°/o'a az elítélteknek foglalkozott elitéltetése előtt földmíveléssel. E szám nem egesz pontos ugyan, mert hisz a napszámosok részben cselédek, részben iparosok is, másrészt azonban figyelmen kívül maradtak ama fegyházra és börtönre ítélt egyének, kiken a büntetést, sajnos, még mindig törvényszéki és közigazgatási fogházakban hajtják végre, de az adatok mindenesetre elégségesek arra, hogy a földmívelési munka mellett szóljanak. Egy további szempont: az elítéltek egészségügyi állapota. Fegyházaink, különösen mióta a túltömöttség már nem oly ijesztő, nem mondhatók ugyan az egészségre veszélyeseknek, de azért nem nevezhetők klimatikus gyógyhelyeknek sem, mint pl. az angol dartmoor-i fegyház, hol a halandósági arányszám kedvezőbb, mint az amúgy is egészséges Anglia legegészségesebb vidékein. Ha már most figyelembe vesszük azt, hogy a már * id. ért. 91. 1. ** Jelentés az országos letartóztatási intézetek állapotáról. 1890. 63. 1. és u. o. 1891. 57. 1. 81
