Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]
idézett kimutatás szerint a fegyházakban 1890-ben megbetegedettek közül 407, tehát az összszámnak Ve-od része, 1891-ben 475 fegyencz, vagyis az összszámnak Vr része rossz egészségi állapotban volt, úgy talán nem lesz merész dolog azt állítani, hogy az állam ez elítélteken valóságos szándékos testi sértést követ el, midőn a felgyógyulásnak legelemibb követelményét, a szabad levegőt vonja meg tőlük. E bajon pedig könnyű volna segíteni. Az elsőfokú birósá- gok fogházainak kezelése tárgyában kiadott igazságügyminiszteri rendelet 140. §-a szerint, «különösen a nyári évszakban, a kevésbbé zárt lég befolyása alatt folytatható foglalkozás előbbre teendő a szobai foglalkozásnál.» E szakasz eléggé óvatos és nem beszél nyiltan, de azt hiszem, hogy a «kevésbbé zárt lég» aligha jelenthet mást, mint szabad levegőt s így nem kellene egyebet tenni, mint e §-t a fegybáz- és börtönbüntetésre is kiterjeszteni, s így a progresszív rendszer második stádiumát a szabad légben végzendő, főleg földmíves, munka foglalhatná el. Magától értetődik, hogy ez csak a kellő kautélákkal történhetik, a mennyiben jelen büntetési rendszerünk mellett, szerény véleményem szerint, az 5 éven felül elitéltekre a szökés veszélyére való tekintettel alig volna alkalmazható s az utóbbiak közül is csak azokra, kik a magánelzárás ideje alatt tanúsított viselkedésük által u. n. «jó» elítélteknek bizonyultak. Másrészt pedig az egy éven aluli börtön vagy fegyházra ítélteket szintén nem tartom alkalmasoknak, mert ily rövid idő alatt teljes lehetetlenség az elitéit erkölcsi lényét átformálni, a társadalmi ellenségből barátot nevelni. Fontos kérdés az, hogy az elitélteket minő módon s mivel foglalkoztassuk a szabadban ? Balogh Jenő mezőgazdasági, kertészeti vagy szőlőmívelési telep létesítését ajánlja * a fegyházak, illetve fogházak melletti bérbeveendő területen, ezenkívül pedig építkezést, talajjavítást, folyószabályozást és csatornaépítést. A míg csak kísérletről van szó s csak egy vagy két kisebb terület ideiglenes kibérléséről, addig e javaslat ellen kifogás nem emelhető, mihelyt azonban a földmívelést az ipari munka helyébe az egész vonalon be akarjuk hozni, akkor már nem kielégítő s * Id. ért. 96. és 97. 1. 60 82