Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]
4!) szellemeket foglalkoztatja, s melynek reflexfényekép hazánkban Heil Fausztin, Reichard és Fayer László értekezéseire utalhatok,* ezt tárgyam sem engedi meg, de a mi fő, erőt sem érzek hozzá, csak jelezni kívánom álláspontomat s ez a következő : a felelősség alapja az egyén és az egyének összességének szükségszerű védelme mindama cselekmények ellenében, melyeket egy bizonyos időben egy bizonyos társadalom bűncselekménynek nyilvánít. A védelem módozatainak megállapításánál — a mit Colajanni szocziális egészségtannak nevez — első sorban figyelembe veendők azok a társadalmi motívumok, melyek a tettest az antiszocziális cselekményre bírták, másodsorban az egyéni alzatnak nevezhető praedispositio, melyet a kriminálanthropologusok(Ferri)«bioligiai motivum»-ok kifejezése alatt foglalnak egybe. Jól tudom, hogy a büntető biró igenis figyelembe veszi a motívumokat a büntetési tétel kiszabásánál, a hiba nem is ebben van. hanem abban, hogy a törvényhozó a tényálladékok megállapításánál nem veszi figyelembe, hogy az abstrahált bűncselekményt tekinti causa divisionisnak, midőn a bűntettes psychologiáját kellene alapid vennie. De tovább megyek. Ha a bűncselekmény konstrukcziójánál is fontos a motívum, a büntetések — ha ugyan e kifejezést mutatis mutandis megtarthatjuk — rendszerének megállapításánál kétszeresen fontos. A mai büntetőtörvények a bírót beékelik a büntetési tétel két vaskarja: a minimum és maximum közé, gúzsbakötik egy előre meghatározott büntetési nem stringens alkalmazásával — mely alól a mi btkünk legkitűnőbb |-a a 92 §. is csak elég ritkán ád felmentést — ezenfelül még őrként odaállítják a 49 sz. T. Ü. H.-ot, mindezt pedig elkeresztelik «latitude# -nek, melyen belül a biró «szabadon» mozoghat. Bisum teneatis. Ez a mesebeli oroszlán szabadsága, kinek kalitkájába homokot szórnak, melyről némi jóakarattal azt hiheti, hogy a Szahara s cserépben pálmát tesznek börtönébe, melyet ha akar oázisnak nézhet. Ez a rendszer az, mely a rózsalopásért «vérző szívvel» kiszabott félévi börtönt vonja maga után. * Heil: Naturalizmus a büntetőjogban; Reichard: Az antbropolo- gikus büntetőjogról, mindkettő a jogászegyleti ért. közt; Fayer: Determinismus a büntetőjogban (Tanulmányok 100—130. 1.) 71 4