Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)

Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]

II.

(A. Liszt-féle Zweckstrafe és a társadalmi védelem. — Börtönrendszerünk csődje. — A transportáczió magva a szabadban való munka. — Római kongresszus. —- Külállamokban. — Nálunk. — Praktikus indítványok. — Kire alkalmaztassák a földművelési munka ? •—■ Összefoglalás.)

«Das Thema unserer Untersuchung ist, kurz bezeichnet, die Entstehung des Eechts auf dem Wege der Selbstbeschränkung der Gewalt.»1 Ihering e szavai adták meg az alapgondolatot Liszt remek dolgozatának,1 2 melyben kifejti, hogy a társadalom önkorlátozása által miként lett a büntető hatalom büntető joggá, a társadalmi féktelen reakczió jogi büntetéssé vagyis röviden a társadalom ösztönszerü cselekvése, mely a törzs, a család bosszújában jutott kifejezésre, czéltudatos akarat által vezérelt állami funkczióvá. A büntető igazságszolgáltatás eszménye a teljes megkötöttség a czél gondolata által, tehát csak a czélszerű büntetés egyszersmind igazságos is. Minthogy azonban a büntetés Liszt meghatározása szerint Bechtsgüterschutz durch Kechtsgüterverletzung,3 tehát kétélű fegyver, nem képzelhető súlyosabb sérelem a czéleszme ellen, mint a büntetés túlnyomó alkalmazása s ezáltal a polgári ethikai és gazdasági létének megsemmisítése, ha ezt a jogrend okvetlenül meg nem kívánja. Ezt az alapgondolatot is kifejezi már Ihering, mondván, hogy «ha Beccaria hires munkájában a bűntettesek és büntetésekről (1764) nem emelt volna szót a büntetések mér- téktelensége ellen, úgy ezt Smith Ádámnak kellett volna megtennie a nemzeti gazdagság okairól szóló müvében.»4

1 Ihering: Zweck im Recht. 322. 1.

2 Der Zweckgedanke im Strafrecht. Z, III. 1—47. 1.

3 Talán nem lesz érdektelen megjegyeznünk, hogy a Lehrbuch legutolsó (VII.) kiadásából e meghatározást Liszt kihagyta

4 Zweck im Recht. 362. 1.

68