Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]
43 valóit, nem sokat törődik azzal, hogy a transportáltak dolgoznak-e vagy sem s hanyagságuk által gyakran elősegítik a szökéseket. Ily körülmények közt mi sem természetesebb, mint hogy a fegyelemhez nem szokott elitéltek a lehető legkevesebbet dolgoznak. Valóban érthetetlen azonban, hogy az államok, melyek a gyermekek nevelésére oly nagy súlyt helyeznek és e feladatot rendszerint csak akadémikus képzettségű egyénekre vélik bízhatni, a felnőtt elitéltek sokszorta nehezebb erkölcsi átalakítására — Angliát és az Egyesült-Államokat kivéve — kiszolgált katonákat alkalmaznak, kikből a megszokott fegyelem az individuális nevelési képességet — ha az bennök meg is volt — jóformán kiölte, s kikben az e feladathoz szükséges tudás soha meg nem volt. Hogy a relegácziónál nem fogunk-e későbben e rendszer hátrányaival találkozni, az a kormánytól függ. Y. A főhiba, a transportáczió végrehajtásában a fegyelem túlenyhesége volt, mely a mai napig is e büntetési nem megölő betüjeként szerepel. A guyanai transportáczió bírálói az ismeretes 1880 junius 18-iki rendelet rovására szeretnék Írni az összes bajokat, de ha a hiányokat közelebbről nézzük, azt fogjuk látni, hogy azok épen a rendelet be nem tartásából származnak. E rendelet fokozatokat állított fel az elitéltek közt, de a kormányzat teljesen negligálja az egyik osztályból a másikba való átlépés engedélyezésére vonatkozólag előirt idő betartását. így történik azután, hogy a megérkezett transportáltakat a próbaidő bevárása előtt, mindjárt megérkezésük után magánosoknak adják bérbe *aa kényszermunkára Ítéltek úgyszólván mint szabad emberek sétálnak Cayenne utczáin. A szabályzat előírja, hogy az elitéltek munkaereje magánosoknak csak földművelési munkára adható bérbe, tényleg pedig legnagyobb részük iparosoknál van alkalmazva, mely intézkedés a büntető kolóniák alapgondolatának meghamisítását jelenti s egyben a kontinentális fegyházak hátrányainak meghonosítását annak előnyei nélkül. Az 1880-iki décret a különböző osztályok elkülönítését Írja elő s e helyett minden pénitencier-ben az ú. n. promiscuité or- ganisée uralkodik, minek eredménye, hogy a Cayennei gyarmat — mint Pierret mondja, ma az a mi a touloni bagno volt * Pierret i. m. 85. 1. 6Ö
