Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Róth Pál: A szavatossági kötelezettség törvényi szabályozása [134., 1898]
$ A jogi személyek épúgy, mint magánegyének commetants-oknak tekintetnek, alkalmazottjaik pedig préposés-knak. Csak az állam szavatossági kötelezettségénél térnek el a nézetek. A jogászok többsége azon nézet felé hajol, hogy az állam által űzött iparivagy üzleti vállalatoknál az állam és egyéb jogi személy közt különbség nem teendő, de a hivatalos delictnmoknál a hivatalnok állami felségjogot gyakorolván, az állam szavatossága be se következzék. A franczia jognak még egy sajátosságát képezi, hogy a községek a lakosaik lázadása által okozott erőszakosságokért felelőssé tétetnek. Ez egy alkalmi törvényen alapszik, mely a franczia forradalom alatt egyes községekben űzött kegyetlenségek meggátlására szolgálni volt hivatva. Ami a kártérítés kérdését illeti, a franczia jog minden specificatiót mellőz, hanem a bírói mérlegelésnek a legtágabb tért nyitja; de az igény csak vagyoni kár megtérésére irányulhat, erkölcsi károk, a mennyiben csak kellemetlenségek előidézésében állanak, itt sem képezhetik kártérítés tárgyát. Felemlitésre méltó végül, hogy franczia jog szerint büntetendő cselekménynél a károsított választása szerint a kártérítési igények úgy a büntető — mint a polgári bíró előtt támaszthatók, amiből ismét következik, hogy a bűnvádi keresetre vonatkozó elévülési elvek a polgári jogigények elévülésére is alkalmazást nyernek. Az impulsust a franczia jog megadván, az ipar és közlekedés fellendülésével a német jog a szavatossági jogot speciális törvénynyel szabályozta és az általános magánjog köréből kivonta, vezéreltetvén bizonyos humanisticus és sociálpolitikai tendenciák által. Az 1871 junius 7-diki német birodalmi törvény szerint a vasút üzemi vállalkozója (Betriebsunternehmer) szavatol, ha annak üzeménél ember megöletett vagy testileg megsértetett, az okozott kárért, amennyiben felsőbb erőhatalmat vagy a károsult saját hibáját nem bizonyítja; hasonlóképen szavatol valamely gyár, bánya vagy hasonló iparvállalat vállalkozója, ha a baleset a megbízott képviselő vagy az üzem vagy a munkások vezetésére vagy felügyeletére alkalmazott egyén hibája folytán szolgálat közben történt. Ezen törvénynek Németországban oly óriási irodalma és judicaturája támadt, hogy azok mélи
