Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]
39 gáczió közötti különbség tisztán elméleti,1 a mi pedig az egyéneket illeti, kikre a két büntetésnem alkalmazást nyer, ügy a priori azt kellene hinnünk, hogy különösen a munkaképességet tekintve, a transportáltak sokkal jobb helyzetben vannak, mint a többszörös börtönbüntetés által testileg deteriorált és életkorban rendszerint előrehaladottabb relegáltak.1 2 3 Hogy a relegál- taknál a testi alkalmatlanság tényleg akadály is, arra ez intézmény eredményeinek ismertetésénél ráutaltam. A relegáczió alkalmazási körében — mely, mint azt kimutatni igyekeztem, alapjában téves -— szintén nem kereshető a siker kulcsa és így nem lehet másban mint ama hibák kerülésében, melyeket a transportáczió végrehajtása alkalmával a franczia, valamint már előbb az angol kormány elkövetett. E munkálat első fejezetében bőven tárgyaltam a transportáczió neve alá összefoglalható travaux forcés és a deportation intézményeinek fejlődését és eredményeit, helyesebben eredménytelenségét, itt csak a relegáczióval való könnyebb összehasonlítás kedvéért kívánom a végrehajtás hibáit összefoglalni, nem ugyan részletezve, hanem kizárólag a büntetésszerű jellegére fektetve a fősűlyt.:! Ezek a következők: I. A transportáczió alkalmazási köre, mely a legnagyobb bűncselekményeket, mint ölés, rablás, gyújtogatás stb. magában foglalja. Akárhogy gondolkozzunk is a kriminálanthropologia tételeiről, bármennyire hypothetikusnak tartsuk is a Lombroso alkotta homunculust a «delinquente nato»-t, abban tökéletesen igaza van Lombrosonak,4 hogy a grand criminel-ek ellen, kiknél a bűncselekmény motívumainak túlnyomó része magában 1 A Liszt: Strafrecht der Staaten Europas gyűjteményében. 447. 1. 2 Gu illőt: Les prisons de Paris et les prisonniers czímű müvében (455—56. 1.) fényképen mondja: «Tandis, que les relógues proforulé- IIIent miérnies sont impropres ä la vie coloniale, les formats transportés au contraire sont bien plus aptes au travail parceque ces sont presque tons des jeunes gens robustes, dönt la prison n’a pas altéré la santé et détruit l’energie». 3 A kolonizáczió szempontjából igen alaposan birálta a transpor- tácziót 1885-ben Lanessan: L’expansion coloniale de la France czímű művében. 4 Les applications de l’anthropologie criminelle 37. 1. 61
