Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)

Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]

ki a guyanai kiimát és hogy a nembenszülött képtelen magát földmivelés segélyével fentartani, hogy a legkisebb vigyázatlanság is halálos lázba döntheti az idegent. Igaz ugyan, hogy fran- czia hivatalnokok és katonák is laknak ott, de ezekkel úgy bánnak, mint kisasszonyokkal (comme des demoiselles), délelőtt 10 órától délután négy óráig nem szabad kijárniok, óvják őket a legcsekélyebb kicsapongástól s csak igen keveset dől goznak.1 Nos hát tegyük fel, hogy mindez, a mit a két öreg katona Guyanáról mesélt, igaz lenne, még ez sem szólna a bűnügyi gyarmatosítás ellen. Hisz a szokásos bűntetteseknek talán még sem kell kicsapongó életet folytatniok, s ha mégis teszik és elpusztulnak, úgy még mindig megdöntetlen a régi argumentum, hogy inkább haljanak el a társadalomra veszélyes elemek, mint a munkára odavezényelt katonák vagy hivatalnokok. Az alkoholikus italoktól való tartózkodás szüksége, a szigorú életrend betartása az egészség megóvása végett, nem ellene, hanem épen mellette szólnak. A két admirális véleményét pártolta Michaux, volt gyarmatigazgató is, ki Guyanát nagy mocsárnak nevezte, hol európai ember nem existálhat. Idézhetném még Bertheaut, Hardouint és Paul Bertont '1 2 3 is, kik mindannyian tele torokkal csatlakoznak a vészkiáltáshoz, de az említett vélemények is elégségesek arra — hogy a tények által megczáfoltassanak. A halálozási arányszám Guyanában következőleg alakult :

1887-ben 11-4%; 1888-ban 9-87%; 1889-ben 20-47% ; 1890-ben 12-78%; 1891-ben 16-6%; 1892-ben 18-88%; 1893-ban 13-5%; 1894-ben 9-2%.

E számadatok értékelésénél figyelembe veendő az annuaire de la Guyane kijelentése,8 mely így szól: «Guyana természetének gazdagsága folytán Közép-Amerika legjobb kolóniájává válhatott volna, ha a gyarmatlakók észszerűbben éltek volna.»

1 Débats parlamentaires Bull. de la Societé des Prisons 1885. jun. jul.

2 Bertheau: De la transportation des recidivistes incorrigibles. 1881. 13. és köv. 1. Hardouin: Des colonies pénales В. S. G. d. P. 1885. 448. és köv. 1. Bertán: Code de la relegation et des recidivistes. Paris 1886. XL 1.

3 Annuaire de la Guyane. Cayenne 1881. 57. 1.

33

55

3