Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]
19 lói électorale, vagyis oly törvény, mely a választókra kacsint. Tagadhatatlan, hogy a közvélemény Francziaországban már régóta energikusan nyilatkozott a transportáczió mellett és az akkor közeledő választásokra való tekintet is hozzájárult az óhaj megvalósításához, hogy az ország a visszaesők csapásától mentői gyorsabban szabaduljon. Természetesen a képviselők s szenátorok többségében nem lévén meg a kellő szakismeret, sokkal inkább elragadta őket a törvénynek magas röptű czélja, melyet az indokolásban találunk: «a társadalom védelme a jelenben és jövőben a kriminalitás és visszaesés nyugtalanító kiterjedése ellen; a bűnös javítása az által, hogy hibáinak zsarnoki uralmától megszabadítjuk, uj környezetbe, más területre hozzuk, hol munkával tulajdont szerezhet, a mely terület mint tulajdona otthonává lesz.» A francziák által annyira szeretett metropolis morális megtisztítása, Uj-Kaledonia pusztáinak és Guyana őserdőinek átalakítása gazdag és boldog országokká annyira hatott a többségre, hogy megszavazta a javaslatot minden hiányával és hibájával együtt s 1886 november 18-án indult el a külön e czélra készült első hajó 300 relegálttal Pins szigetére Uj-Kale- doniába,* 1887-ben 934, 1888-ban pedig 1234 relegált hagyta el Francziaország kontinentális területét. A relegáczió eredményeinek vizsgálatánál nem szabad szem elől téveszteni a William Tallack által kifejezett nagy elvet, mely szerint «an ever vigilant hesitation as to the acceptance of fashionable dogmas or popular conclusions is requisite.»** Említettük, hogy a közvélemény erősen állást foglalt a relegáczió mellett, de a tapasztalás megmutatta, hogy a vox populi nem mindig vox dei is és hogy a demokratikus köztársaságok ép úgy hajlandók puszta állhatatossághajhászásból sikertelen törvényeket tendencziózus statisztikával fentartani, mint a monarchikus államok. II. Károly angol királyról beszélik azt az ismeretes anekdotont, hogy a Royal society filozófusai elé egész komolysággal terjesztette e kérdést: «miért nehezebb egy döglött hal az elevennél?» A loyalis tudósok, feltételezvén, hogy egy X Rapport de M. le garde des sceaux sur Г administration de la justice criminelle en France en 1896 XXII. 1. 1. j. (igazságügyminiszt. jelentés.) ** Penological and preventive principles. London 1889. 31. 1. 2* 41
