Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]
18 gáltak egészsége és elpanaszolta a bűntettesek sorsát, kiket Guyana egészségtelen kiimája vagy Uj-Kaledonia perzselő ege alá transportálnak, mire Waldeck-Kousseau helyesen jegyezte meg, hogy nap nap után minden nehézség nélkül szállítják oda a becsületes emberek, katonák s tisztviselők egész seregét, már pedik épen nincs ok, hogy jobban vigyázzunk a bűntettesek egészségére mint a becsületes alattvalókéra. Ugyanekkor1 Her- bette kormánybiztos kimutatta, hogy Guyana és az uj-kaledon szigetcsoport épen nem egészségtelen s így a visszaesők ott hosszú időn át élhetnek a legpompásabb egészségben. Még vagy húsz szónok beszélt a törvényjavaslat ellen és mégis nagy szótöbbséggel megszavazták. Ennek oka kettős. Még a törvény ellenesei, mint Fernand Desportes, Kiviére is elismerik,1 2 3 hogy a szokásos bűntettesek száma Francziaországban az utóbbi években ijesztő mértékben növekedett s hogy ezek ellen a küzdelem a represszió legszigorúbb eszközeivel is a társadalom életfeltételévé lett. Látjuk ugyanis, hogy az 1856—1860. évek átlagát véve alapul, az összes vádlottak közt 40,332 volt a visszaeső,8 míg 1885-ben 89,634 4 recidiv bűntettes volt Francziaországban, tehát a szám 25 év alatt megkétszereződött, a nélkül, hogy a lakosság számában nagyobb változást észlelnénk, mert 1861-ben 37'3 millió, 1891-ben pedig csak 38-3 millió volt a népesség száma.5 A visszaesők tekintetében minden újabb generáczió heres necessariusa az előbbinek s mi sem természetesebb, mint hogy a damnosa hereditastól minden úton-módon szabadulni igyekszik. Másrészt pedig el kell ismerni, hogy a törvény annyiban mégis humánus és igazságos, a mennyiben igyekezett a legmakacsabb és javíthatatlan bűntetteseket sújtani s hogy ez a kimutatott téves konstrukczió folytán csak félig sikerült, ez mit sem von le a törvény helyes intenczióiból. A törvényjavaslat nagy majoritásának másik okát abban találhatjuk, hogy — mint az ellenfelek hangoztatták — c’est une 1 Déb. Pari. Séance de la Chambre des députés du 11. mai 1885. 2 A Soc. gén. des prisons bulletinjének 1884. és 85. évi folyamában irt kritikákban. 3 Oettingen : Moralstatistik. III. kiad. 1882. 46G. 1. 1 Sacker: i. m. 28. lapon. 5 Levassem-: La population frangaise. 1889—92, I. b. tab. 40
