Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]
17 mint az 1885 május 27-iki, de e támadások mindannyian nem a törvény helytelen szerkezete, hanem helyes alapeszméje ellen irányultak. Gambetta ellen, ki 1881-ben először vetette fel politikai téren a visszaesőknek a kontinentális területről való elszállítását, általános volt a méltatlankodás * s a Belleville-ben tartott gyűlésen heves kiáltásokban tört ki ellene a tömeg, midőn azzal fenyegette a főváros csőcselékét, «hogy megkeresi őket odúikban.» De a közvélemény helyes felfogása késztette a parlamentet, hogy e kérdéssel foglalkozzék. E korszakban Franczia- ország összes börtöneinek lakossága, gondos figyelemmel kisérte a kamara és a szenátus vitáit, mindennap várván a «rettenetes» törvény feletti szavazás eredményeit, vitatva vájjon legyőzi-e az akadályokat s vájjon lesz-e alóla kibúvó? S e tanácskozások valóban érdekesek is, mert a bűntettesek alig találtak addig oly odaadó és lelkes védelemre, mint a melyben egyes képviselők részesítették őket. Nadaud képviselő az 1885 május 9-iki ülésén a relegálandó visszaesőket a nantesi edictum revocatiójának vértanúival hasonlította össze és arra figyelmeztetett, «que la transportation des voleurs d’habitude pourrait faire perdre ä la patrie des forces précieuses.»** Láttuk — úgymond — hogy a múlt században Németországba és Hollandba menekült deportáltak ott kitűntek s az ország javára szolgáltak. Beszédét e szavakkal fejezi be : «nous paraissons humains, nous sommes durs comme l’enfer.» Az angers-i püspök pedig a keresztény huma- nismus nevében támogatta ez argumentatiót, mondván, hogy a parlamentnek nincs joga ily drákói törvényt megszavazni, mely úgy a kerésztény mint a íranczia szellemmel ellenkezik. Igaz ugyan hogy e törvény a bűntettesek javíthatlanságának elméletén alapul, de ilyen elméletet, mely az evangéliommal ép oly kevéssé fér össze, mint a józan észszel, nem lehet elfogadni. Képzelhető mekkora lehetett az elkeseredés, melynek kitörésére a javaslat nem ok, hanem csak alkalom volt, ha kifogyva minden tárgyi argumentumból már a bibliát hívták segítségül, egy kri- minálpolitikai törvényjavaslat kritikájához. A következő ülések egyikén ismét egy emberbarát képviselőt nyugtalanította a rele* Bérard : Premiers résultats de la lói du 27. mai 1885. Lyon 1890. 3.1. ** Debatsparlarnentaires.Bull.de la Soc. gén. des Prisons 1885. 6. fűz. 9 39
