Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)

Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]

16 sebb intézkedései s ezeknek hiányai úgy szólván csak akadémi­kus értékkel bírnak, hisz az intézmény alapgondolatának he­lyességén az alkalmazás helytelensége mit sem változtat, s ha a törvény által elért s eddig megállapítható eredmények kedve­zők, úgy az csak a gyakorlati keresztülvitel czélszerúségének köszönhető, melyről a továbbiakban még szó lesz. Hogy az intézményről adott képet kiegészítsem, meg kell emlékeznem a relegáczió megszűnésének; módozatairól is, melyek a törvény természetes czéljával ép úgy ellenkeznek, mint a relegáczió ki­mondásának a törvényben meghatározott föltételei. A relegált a főbüntetés kiállása után hat esztendővel a tribunal de la localité-nél kérelmezheti a relegáczió megszüntetését, ha jó magaviseletét tanúsított, megélhetési alapot tud kimutatni s a kolonizácziónak hasznos szolgálatokat tett. Mindez kétségkívül elég alap volna arra, hogy valakinek rendjelt adományozzanak vagy hogy az illető nemességért folyamodjék, de nem elég biz­tosíték arra, hogy valakit, ki egy társadalomból veszélyessége miatt távolíttatott el, a társadalomra újra rászabadítsák. Néze­tem szerint kellő biztosítékot — ha nem is a bűntettes belső javulását, de társadalmi veszélytelenségét illetőleg csak a Garofalo által ajánlott módozat * nyújthat, a mely abban ,á 11 hogy a reiegáltra esetenként különböző 5—10 évig terjedő megfigyelési időszakot állítunk fel. Igaz, bogy a franczia tör­vény értelmében relegált csavargók és koldusokra e megfigye­lési idő s ezzel egyben a relegáczió túlhosszúra nyúlna, ez azonban nem a Garofalo eszméjének hibája, hanem a törvény­nek több ízben hangsúlyozott konczepcziója rovására írandó. E megfigyelésekre — sur des rapports minutieux des faits pou- vant donner quelque indice du caractere du rélégué, mint Garofalo mondja — támaszkodva mégis nagyobb garancziákkal rendelkeznék a helyi tribunal a relegáczió elengedésére vagy további fentartására, Igyekeztem feltüntetni a törvény hiányait s mi sem lett volna természetesebb, mint hogy a franczia parlament a tör­vény tárgyalásakor ezeket éles kritika tárgyává tegye. Igaz, hogy alig van törvény, mely hevesebb támadásoknak lett volna kitéve, * La Criminologie. Paris. 1895. 417 ]. 38

Next

/
Thumbnails
Contents