Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]
15 végrehajtatott volna, a mi nem csak önellenmondás, hanem indokolatlan szigorítás is. Ha lehet, még igazságtalanabb a törvény 12. §-nak rendelkezése, mely kimondja, hogy az elitéit, ha a szabadságvesztés büntetését kitöltötte azon időpontig, midőn a legközelebbi szállítmány a relegáczió helyére indul, az e czélra emelt magánzárka fogházban tartható. Ez tehát egy oly büntetési superplus, melyet a biróság ki nem szabott, s melynek végrehajtása pusztán a vak véletlentől függ, mely mint a nulla pcena sine crimine elvnek flagráns sérelme mivel sem indokolható. Még veszedelmesebb a törvény előtti egyenlőség szempontjából, az az intézkedés, mely különbséget tesz kollektív és egyéni relegáczió közt. Míg ugyanis a kollektive relegált a végrehajtásban a transportálttal esik egyenlő bánásmód alá,1 2 3 * addig az individuális relegált a deportált előnyös helyzetében részesül. Ez ugyanis nem más, mint kiutasítás az anyaországból letelepedési kényszerrel valamely gyarmatban, de nem épen büntető kolóniában s nem ugyan czéljában, hanem kivitelben meglehetősen megegyezik az 1889-iki olasz törvény életbeléptéig fennállott domicilio coatto- val,1 melyet egy i865-iki törvény léptetett életbe. Hogy valaki az egyéni relegáczió jótéteményeiben részesüljön, csak azt kell bebizonyítania, hogy vagy képes önmagát fentartani vagy akár az állammal, akár valamely gyarmattal önállóan munkaszerződést képes kötni. Ekként tehát a relegált valamely előző bűn- cselekményből eredő vagyonnal képes lesz magának sokkal előnyösebb helyzetet teremteni, de másrészt enyhíti e nyilvánvaló igazságtalanságot, hogy relegáltak elég ritkán rendelkeznek vagyoni eszközök felett. Arról nem is szólva, hogy az eredeti javaslatban az erdő- és mezőrendőri kihágás is benfoglaltatott8 mint a visszaesés alapjául szolgáló cselekmény, reánk nézve a törvény részlete1 L. erről Föhring: Reform u. d. heutige Stand d. Gefängniss- wesens in Italien. 112 és köv. 1. 2 Annyi különbség mégis van, liogy a relegáltaknak Haute Ma- ronée-ban (Guyana) és Pius szigetén (Caledonia) külön területeket jelöltek ki. 3 Dr. Bauer: Die neuen Gesetze gegen die Rückfälligen in Frankreich 15. Vereinsheft des N. W. D. Vereins für Gef. 152 1. 37
