Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Róth Pál: A szavatossági kötelezettség törvényi szabályozása [134., 1898]
Dr. Róth Pál: Tisztelt teljes-ülés! A modern iparban az elemi erők fokozott kiaknázása, gépekés veszélyes vegyanyagok használata- és új gyártási módok folytán változott gazdasági és sociális állapotok olyan életviszonyokat teremtettek, hogy az áltatános magánjogi szabályok olyan esetekben, amidőn egy ember megölése vagy testi sértése folytán kártérítési kötelezettség (obligationes ex delicto-vel quasi ex delicto) állott be — többé ki nem elégítők. Az ipar óriási fellendülésével folyton növekvő balesetek, melyek különösen a munkásosztályt sújtják, szükségéssé tették, hogy a jogászvilág ezen sajátlagos kártérítési esetekkel behatóan foglalkozzék. Az irodalmi munkásságtól eltekintve, erre három mód kínálkozik: vagy a judikatura igyekszik azon magánjogi elveket fixirozni és kiterjesztő magyarázatban részesíteni, melyek alapján a kártérítési kötelezettség megállapítható; vagy speciális törvények alkottatnak ezen kérdés szabályozására avagy végül a polgári törvények kötelmi részébe vétetnek fel megfelelő jogszabályok. Mielőtt azonban a modern jogképződés fejtegetésébe bocsátkoznám, nézzük milyen jogszabályokra akadunk ezen kérdésben az anyajogot képező római jogban ? A régibb jogban szavatossági kötelezettség csak szándékos testi sértés alapján volt megállapítható a lex Cornelia alapján. A kereset egy pénzösszeg megfizetésére irányúit bírói belátás zerint. Csak későbbi időben volt kereset indítható vétkességből elkövetett testi sértés miatt és pedig mint actio utilis ex lege Aquilia. Ez eredetileg csak dolgok megsértésére vonatkozott és 1* 3
