Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Róth Pál: A szavatossági kötelezettség törvényi szabályozása [134., 1898]
4 csak később terjesztetett ki a praetor által szabad emberek megsértésére. Az actio injuriarum ex lege Cornelia-nak kizárólag poenalis jellege volt, mig az actio ex lege Aquilia bár szintén büntető kereset, alkalmazásánál a megsértett vagyoni érdek szintén tekintetbe vétetett. A szavatossági kötelezettség előföltételei: vagyoni kárnak, mely a testi sértés által előidéztetett — létezése és a tettes részéről való vétkesség. A vétkesség nemcsak cselekvés, hanem mulasztás alapján is megállapítható. Az institutiók értelmében a favágónak, ki egy fa ágait jái't út közelében lefürészeli, kötelezettsége támad a járó kelőket erre figyelmeztetni. Az orvos, ki betegén műtétet végez, köteles azt tovább is kezelni. Amennyiben nevezettek ezen kötelességüket elmulasztják, szavatolnak, amennyiben ezen mulasztásokból kár támad. A gondosság mértékét a bonus pater familiás gondossága képezi. Eddig csak azon szavatossági esetekről beszéltem, melyek a tettes saját hibája folytán idéztettek elő. A római jogban azonban, bamindjárt csak kevéssé kifejlődve, olyan eseteket is szabályozva találunk, amelyekben a szavatossági kötelezettség mások hibája folytán áll be. Amennyiben valamely lakásból leöntés vagy ledobás foly~ tán valaki testi sértést szenved, a lakó szavatol, anélkül, hogy a tettessége vagy vétkessége bizonyítandó volna. A kereset az actio de effusis et dejektis. Ennek tovább fejlődése az actio de suspenso. Aki t. i. valamely épületen egy tárgyat megerősített, szavatol, ha annak leesése folytán valaki megsérül. Aki hajózást, vendéglősséget fiz saját számlára és veszélyére,, szavatol nemcsak a személyzet által elkövetett dologi károsításokért, hanem az általuk előidézett testi sértésekért is, amennyiben a hajón, illetve vendéglő területén követtettek el. Az állatok által elkövetett kár miatti szavatosság magukban az állatokban concentrálódik. A tulajdonos változásával, az állat átadásával vagy elhullásával, a szavatosság megszűnik. Eövid körvonalakban ezek volnának a római jognak a szavatossági kötelezettségre vonatkozó intézkedései. Amint láttuk, a keresetek mind büntetőjogi jelleggel bírtak, amihez külömböző consequentiák fűződnek, így többek közt, hogy az. 4