Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Csemegi Károly: Az egyházi holtkéz a magyar törvények szerint [124., 1897]
10 neveztetik. Más utakon, és sokkal I. Károly előtt jött tehát be törvényeinkbe és törvénykezésünkbe a feudális eredetű hűtlenség, s tartatott az e között és a felségsértés között fennálló — elvi külömbség megfigyelése nélkül — ezzel együttesen, 1878-ik évig hatályban. De melyek voltak ez utak? Az öregebb Dupin — Profession d’avocat czímű nagyszerű munkája I. kötetében tartalmaztatnak Camus-nak örökbecsű levelei; ezek negyedikében írja a nagytudományú férfiú, hogy «a franczia coutume-k — jogszokások — emlékei közé sorozhatok az angol jogszokások is; és hogy a Houard által összeállított angol jogszokások különösen alkalmasak a normán jogszokások értelmezésére; továbbá hogy azok, a mi (a franczia) jogszokásainkra vonatkozólag is értékes megjegyzéseket tartalmaznak.» Azt gondolom, hogy a nagytudományú férfiúnak ez útmutatása irányt jelöl nemcsak azon területek jogforrásainak fel- találhatására, a mely országokat különösen megjelöl, hanem hogy az általa megmutatott irányzat — a középkor — mint a legfőbb nyilvánulatokban azonos kultúrái egység legtöbb jogi alakulatainak keletkezésére és fejlődésére vonatkozólag a megoldás kulcsát szolgáltatja. A franczia jogszokásokat — mondja a nagy tudós — a normanok vitték át Angolországba; de viszont a normanok is a szászok jogéletének érintkezéséből és küzdelméből keletkezett számos jogintézményt ültettek át régibb hazájukba, és innen közvetve a frank-birodalomba. Helyesen — s a megfelelő jogfeljegyzések szövegére támaszkodva — mondja Knitschky : «In den leges barbarorum werden die Verbrechen gegen das Gemeinwesen aus dem Gesichtspunkte der Infidelität gegen den König aufgefasst und stehen in einem deutlich erkennbaren Zusammenhänge mit anderen Verletzungen persönlicher Treuverhältnisse.» Azon alapot — azon jogi felfogást illetőleg pedig, a mely a kérdéses bűntett fogalmába ezen elemet, mint leglényegesebb, mint uralkodó alkatelemet behozta, és századokon keresztül fentartotta, a nevezett szerző ekként nyilatkozik : «So erklärt es sich, dass die Volksgenossen allmählig ihre 10