Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Csemegi Károly: Az egyházi holtkéz a magyar törvények szerint [124., 1897]
7 «Л trouva le тёте acceuil en Boheme, dam la Hongrie, en Svéde, en Pologne, en Angleterre stb. Mi tudjuk, hogy római jog nálunk nem volt azon általánosságában bevéve, mint Francziaország azon területén, mely ellentétben a «pays du droit Coutumiere»-e\, a «droit écrite* uralma alatt állott. De annyi kétségtelen, és ez teljes bizonyítékát találja Werbőczynek idézett szavaiban is, hogy a római jog részint mint « ratio scripta», részint mint törvényeinkbe is átment jogszabályok foglalatja, irányzó és döntő befolyást gyakorolt hazánk régibb időbeli jogrendének alakulatára. Ezen tényből — ha nem is lenne más alapunk reá -— teljes indokoltsággal következtethetjük, hogy azon korban, a melyről az idézett tételek szólanak — hazánk és a frank-birodalom, illetőleg az ettől később elszakadt részek között, a jogi felfogás és az ezt megvalósító jogi intézmények tekintetében, bizonyos közösségnek kellett fennállania. Nem mehetek annyira, hogy megjelöljem régi hazai törvényeink azon helyeit, a melyeket «a mille et quod excurrit annis ex remotissimis Asiae campis cum sanguine nostro, attulimus» — melyek tehát mint Autochton jogok a nemzet leikéből fakadtak ; és ezekkel ellentétben azokat, a melyek forrásukat a római jogban találják; ámbár nem fojthatom el mély sajnálatom kifejezését a fölött, hogy nem akadt még hivatott tudós, a ki a megfelelő jogi és történelmi tudománynyal bírván, eloszlatná a hazai jogrendszerünk fejlődésének processusa fölött lebegő sűrű ködhomályt. Erre hiányzik bennem a megfelelő erő és képesség, de ha nálamnál liivatottabb egyén állana is jelenleg e helyen : közvetlen feladatunk és tárgyunk — a vita napirendén levő concret kérdés nem engedné meg az ily részletező és nagy terjedelmű történeti fejtegetését. A közösséget azonban, a melyben régi jogrendszerünk a többi népekkel és azok jogával állt, ismételve hangsúlyoznom kell; még pedig nem csupán a római és a kánon-jogot illetőleg, hanem azon egész jogrendszert illetőleg, mely mint a középkori jog felfogásának és jogi érdekének alakítása — némi változásokkal — Európa legnagyobb részében azonos, vagy legalább hasonló törvényekben és jogszabályokban találta érvényesülését. Tekintsük például az egész «compositionalis rendszert», 7
