Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Szakolczai Árpád: Magyarország szocziális törvényhozása [125., 1897]
12 így lett a tisztán kereskedelmi cambiumból oly papír, mely különösen az alacsonyabb néposztályok körében mind gyakrabban szedi áldozatait, és elszomorító azon statistika, hogy a kis összegű váltók száma évröl-évre növekvőben van. Mint socialis jellegű törvényt említjük az 1877 : XX. t.- cz.-et a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről, megemlékezve ama korunkat megszégyenítő különbségről, mely a törvénytelen és törvényes gyermekek jogállása között van. Felemlítjük továbbá az 1877 : XXI. t.-cz.-et a kisebb polgári eljárásról, mely a kisebb ember tartozásának költség mentességéről gondoskodik, melynek értékhatárát azonban az 1893 : XVIII. t.-cz.-et 20 írtra leszállította, am. kir. Curia pedig 64. sz. döntvényében kiterjesztő e jogméltányosságot azokra, kik erre reá nem szorulnak, de kiket az meg sem illet — a kereskedőkre. Az 1878 : V. büntető-törvénykönyv mily vonatkozásban áll a socialis eszmékkel, egy maga elegendő volna arra, hogy egy felolvasás tárgyát képezi. A nyomor büntette, a lopás drákói szigorral büntettetik, egyedüli enyhítés a kihágási törvényben van a két forinton aluli élelmiszerek tekintetében; megszünteti azonban ezen eny- enyhítést a visszaesés, mely minimumul hat havi börtönt állapít meg. A büntetőjog társadalmi theoriájának leggenialisabb hirdetője, Liszt Ferencz, munkáiban tárgyalja a büntető jogtudomány társadalmi vonatkozásait, hazánkban. J)r. Fayer László egyetemi tanár úr leglelkesebb szószólója a humanistikus törekvéseknek, melyeknek praktikus megvalósítása a büntető törvénykönyv novellájában fog testet ölteni. A szegényügy internationalis rendezésének becses okmánya az 1880 : LIV. t.-cz., a Francziaországgal kötött szegényjogi szerződés törvény beiktatásáról. Socialis szempontból kiváló jelentőségűek az 1881 : LIX. t.-cz. 94. §-a, mely a tőzsdebiróságok hatáskörét tárgyalja. S a tőzsdebirósági hatáskör kiterjesztése a nem kereskedőkre oly belenyúlás az állam souverenitásába és a közgazdaság érdekeibe, hogy nem tudjuk eléggé helyeselni a mozgalmat, mely a szakasz megváltoztatását czélozza. 60
