Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Csemegi Károly: Az egyházi holtkéz a magyar törvények szerint [124., 1897]
44 vonatkozó rendelkezések nem a magánjog foglalatján belül, hanem a magánjog fölött keresendők; uralkodnak azok a magánjog egész területe fölött s követelik elismertetésüket és hatályukat nem a magánjog alapján, hanem a magánjognál erősebb, fensőbb rendeltetésű valójuknál — az alkotmányjog legmagasabb, intézményes voltánál fogva. Ezen szembeállításból, egyenesen és egyszerűen következik az amortisationalis törvényekbe ütköző okirat telekkönyvi bejegyzésének lehetetlensége a nélkül, hogy a telekkönyvi rendelet 69. §-ának szószerinti szövege, erőszakos vagy elmés interpretatio csavarába szoríttatnék. Ha nem alkalmas a bekebelezésre valamely okirat azért, mert magánjogilag semmis: ugyan hogy lehetne állítani, hogy bekebelezhető oly okirat, melyről a magánjognál erősebb és fensőbb jog — a közjog mondja, hogy «nullius roboris et firmitatis» — azaz, hogy semmis! Ha nem szabad bekebelezést elrendelni oly okirat alapján, melynek érvényéhez a bíróság vagy a közigazgatási hatóság jóváhagyása szükséges, és e jóváhagyás nincs bizonyítva: hogyan lehetne azt elrendelni oly okirat alapján, melynek érvényéhez az alkotmányjog a király Felségének jóváhagyását követeli és ezen jóváhagyás nem következett be, a melytől — a mi a feltett eset szempontjából nem tenne különbséget — a királyi jóváhagyás egyenesen megtagadtatott! Minthogy ez képzelhe- tetlen; s minthogy ez által a harmonia a törvények rendszerében felbontatnék, s az államélet egész vonalán zavar és bizonytalanság forrongana: azért bir rendkívüli sulylyal a törvényeknek egymáshoz való viszonyát tartalmazó, fenn kiemelt három hermeneutikai jogszabály, s azért követel elismerést a jelen esetben a következő tétel: «Jus privatum sub tutela juris publici latet». A mit a közjog rendelt: az érvénynyel és hatálylyal van elrendelve a jogrendszer egész területére, az már érvényes jog önmagában és önmaga által; ehhez a polgári jog, vagy az ennek specialis sanctióját tartalmazó telekkönyvi rendelet külön sanctiója nem szükséges. Nem azért tagadandó meg tehát a kérdéses esetekben a bekebelezés, mert a megtagadást maga után vonó ezen eset bennfoglaltatnék a telekkönyvi rendelet 69. §-ának esetei között, hanem azért, mert nem lévén királyi 44
