Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)

Csemegi Károly: Az egyházi holtkéz a magyar törvények szerint [124., 1897]

45

jóváhagyás, a közjognál fogva nem jöhetett létre ügylet, nem jöhetett létre érvényes okirat!

Egyébiránt ugyanezt mondotta ki a mi legfelsőbb bíróságunk is 1870 febr. 23-án 2579. sz. a., mely ítéletet Káplány Géza kir. táblabiró ur, a Telekkönyvről írt értékes munkájában ekként találjuk reprodukálva:

«Egyházak és egyházi személyek a hatályban még mindig fennálló régibb hazai törvények, különösen az 1647 : 17. és 1715 : 16. tcz. 4. és 5. §§. szerint, világi ingatlan javak szerzésére csak fejedelmi jóváhagyás mellett lévén jogosítva, ezek oly hagyományokat, melyek ingatlan javakat tárgyaznak, az azok elfogadását megengedő fejedelmi jóváhagyás nélkül per utján sem követelhetnek».

Káplány Géza ezek alapján — az ily okiratok — mint anyagi törvényeinkbe ütköző, tartalmuknál fogva jogérvénytelen iratok bekebelezését vagy előjegyzését megengedhetlennek mondja.

De felhozatik, hogy a bekebelezésnek megtagadása ellenkezik a iinyilvánosság elvével». Nem képzelhetem el, hogy miért lehessen összhangzásban a nyilvánosság elvével, és legyen helyesen megtagadható a bekebelezés, ha a szolgabiró vagy járásbiró, esetleg az árvaszék jóváhagyásától feltételezett ügyletről kötött okirat nincs ellátva az illető közeg jóváhagyásával? és miért legyen ellentétben a nyilvánosság elvével, és legyen megsértve a telekkönyvi bekebelezés megtagadása által a publicitás elve, ha az alkotmányjog teszi függővé valamely ügylet létrejöhetését, a királyi Felség jóváhagyásától és О Felségének ezen jóváhagyása hiányzik, vagy megtagadtatott ? Hol itt a ratio ? hol a logikai kapocs ? A tétel tehát nem áll és logikailag nem tartható fenn.

Egyébiránt az a Publicitás elve — melyet én is magasra helyezek — végre is egy tudományos megjelölés, és annyit jelent, a mennyit a törvények és a fennálló jog alapján az azzal kifejezett fogalom átfoglal. Nem jelentheti tehát ezen elv azt, hogy a telekkönyvi rendelet önmagában befejezett, absolut egész, mely közjogtól és magánjogtól, az anyagitól úgy, mint az alaktól függetlenül, kizárólag saját intézkedései által irányoztatik. Ezt maga Earner sem állítja, a Publicitás princi45