Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Csemegi Károly: Az egyházi holtkéz a magyar törvények szerint [124., 1897]
40 és akarata folytán ellenkező joggyakorlat által tényleg eltöröltetett ? Mert mindaddig, inig ez nincs bebizonyítva, mindaddig mig csak egy eset is forog fenn, melyben a birtokszerzés az 1715 : 16. tcz. alapján történt: törvényt eltörlő Consvetudo-ról beszélni sem lehet. De nem is áll az, hogy a bíróságok e tekintetben egyező gyakorlatot követtek volna. Többen az ezen tárgyban e helyen is felszólalt tagtársaink közül felhozták a bekebelezést megtagadó bírói határozatokat; a törvénynyel ellenkező Consvetudo tehát nem is keletkezhetett. Nem egyik vagy másik bíróságnak, a törvény értelmezése körüli tévedése, avagy a régi törvényekben mindig nehezebbé váló jártasságának egy vagy több esetben mutatkozó hiánya törli el a törvényt és helyezi a törvény fölé és ennek helyébe a tudás hiányából származó praxist. A hibás magyarázatot, a téves alkalmazást, a nem-helyes praxist, helyreigazítja az alapos tanulásból, az összefoglaló tudásból származó, a hivatott kiváló tehetségek által vezetett helyes megállapítás. Ezen jelenség nem ritkán fordul elő a legelőrehaladottabb nemzetek törvénykezésében is; nem ritkán látjuk akár a franczia, akár a német, akár az olasz legfelsőbb bn-óságok jogi megállapítását megdöntetni, ugyanazon bíróság tagjainak mélyebb, alaposabb, messzebbre hatoló tudományából származó inductioja, a felsőbbségre jutó valódi tudósok, nagy tehetségű birák jogosult túlsúlya által. A hiba, a tévedés, nem perennisalhatók! Ezek soha és sehol sem állapítanak meg állandó jogot. A mi esetünkben tehát, a különben is ellentétes, és mindössze is alig nehány éves, csekély számú bírósági határozatok nem állapítanak meg állandó joggyakorlatot, annál kevésbé törvényt — törlő Consvetudo-t. De mindenekfölött kiemelkedik és jogi természetének elhatározó erejét érvényesíti az egyházi holtkéznek közjogi, alkotmányjogi valósága, mely valóság az egész kérdés fölött uralkodik, s melyet, mint az államhatalmak tényezőinek körét, azoknak egymáshoz való viszonyát, hatalmuk feltételeit és ennek helyes használata garantiáit szabályozó alkotást nem törölheti el, nem változtathatja át, nem gyöngítheti meg sem bírói ítélet, sem a szokásjoggá tévesen állított bírósági praxis. Nem pedig azért, mert a Consvetudo, ha az valódi lenne is: «
