Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Csemegi Károly: Az egyházi holtkéz a magyar törvények szerint [124., 1897]
39 két eltörlö consvettido nem jöhetett létre. Az utóbbi törvény- czikk 5. §-a ugyanis egyenesen a király felmentő engedélyétől teszi függővé az egyházi birtok-szerezhetést. Ezzel tehát egy kétségtelen királyi jog van nyilván és egyenesen megállapítva. Ezen királyi jogot nem törölte el sem törvény, sem ellenkező szokás. Ennek létezése nem ment ki az emberek emlékéből, ennek tudata mai napig élénken fennáll: ez tehát ma is érvényes jog. De hisz 1848. évig nem is lehetett szó az említett királyi jog ellenében keletkező, ellenkező szokásról; 1861-ig pedig a magyar jog szünetelvén : a magyar jogból származó jog keletkezése vagy valamely jognak a magyar törvények hatályánál fogva bekövetkező megszűnése, elvileg és feltétlenül lehetetlen volt, ez tehát teljesen ki volt zárva. A hazai törvények helyreállításának idejétől pedig a mai napig, föltéve, hogy ez alatt az 1715: 16.t.czikkel ellentétes, megszakitlan és változatlan gyakorlatot követtek is volna a bíróságok — a minthogy ennek épen ellenkezője áll — ez esetben sem jöhetett ezen idő alatt, a királyi jogot hatályból kihelyező szokásjog (helyesebben bírói joggyakorlat, a mi amattól lényegesen különbözik) létre ; mert ezen idő sokkal rövidebb, hogysem ennek lefolyása alatt egy fennálló királyi jog eltörölhető lehetne. Hiszen még egyszerű birtokra vonatkozólag is a királyi birtoknak más személy által, az idő leteltével való megszerzési jogához — az elbirtokláshoz — tehát a királyi birtoklási jognak idő eltelte következtében való megszűnéséhez, az elbirtokló részén százesztendős zavartalan birtoklást követel az I. B. 78. czím 2. §-a. Hogy lehessen tehát feltenni, hogy ezzel szemben egy fentartott királyi jognak a törvény ellenére való megszüntetéséhez 30 évi ellenkező gyakorlat elegendő lenne ! Ezen feltevés a törvények közötti minden arányt, s a «legis ratio» között minden észszerűséget, minden logikai összefüggést felforgatna. Már pedig a consvettido keletkezhetésének a római jogból Werbőczy által is átvett első feltétele : ut sit rationalis; vagyis : ne vincat rationem. De ezután kérdem: Ki van-e mutatva, hogy a birtokos egyháziak, az alkotmány helyreállta óta, ha birtokot szereztek az egyház részére: soha sem kérték és nem nyerték el a királyi jóváhagyást? Ki van-e tehát mutatva, hogy az 1715-ik évi 16. tcz., a nép, az érdekeltek, a bíróság és a király tudata 39
