Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Csemegi Károly: Az egyházi holtkéz a magyar törvények szerint [124., 1897]
36 N. N. püspök, a püspöksége javadalmához tartozó valamelyik jószágát jobban elhatárolandó, a szomszédnak a püspöki birtokba benyúló 10—20 földjét megveszi, ez magában véve igen jelentéktelen dolog, s első tekintetre csakis az eladó és a vevő közötti megállapodás és az ebből kifolyó jogviszony substratu- mának mutatkozik. Ámde végtelenül emelkedik az ügylet jelentősége, ha elvi vonatkozásában, mint az állam és az egyház közötti sarkalatos viszony kifolyása, s mint a hatalmak harmóniája szempontjából vont határvonal átlépése vétetik tekintet alá. E szempontból tekintve, rögtön átalakul a dolog; a kisszerű cselekvőség, az államban fennálló, s meghatározott vonalak között tevékeny organikus hatalmaknak, az állam békéjét és jogrendét biztosító feltételei megzavarásának nagy fontosságát nyeri; az ügy az államjog megsértésének szempontja alá kerül és a jognak egészen más rendszere jön annak megítélésénél alkalmazásba. A vita folyama alatt többször említtetett az elévülés; több tagtársunk félbeszakítás folytán be nem következettnek mondván azt; míg másrészről mint a telekkönyvi bekebelezés folytán előállható — jogot megszüntető és jogot létrehozó következmény hozatott fel. No’ tisztelt teljes üle's! Az államjogban nines elévülés; az államjog, és annak bármely részenem évül el soha! Az elévülés: magánjogi intézményt képez, melynek helye és hatálya van a magánjogban; de a közjog nem ismer elévülést, a jog ezen rendszerében a jogot megszüntető és viszont létrehozó ezen elem, nem fordul elő sehol, és nem ismertetik el sehol. Bluntschli felhoz ugyan közjogában egy esetet, a melyben a közjog — a forradalom által trónjától megfosztott legitim uralkodónak joga a trónhoz — állítólag elévülés által megszűnik. De e tekintetben Bluntschli valamennyi újkori közjogi iró között egyedül áll; és az eset is, a melyet felhoz: a fegyvereknek, és nem a jognak kérdése. Mi magyarok halhatatlan Deák Ferenczünk 1861-ik évi felirataiban, továbbá a törvényhatóságoknak, valamint az országgyűlésnek 1790-ik évi számtalan felirataiban, a legvilágosabban és leghatározottabban kifejezve találjuk azon különben is áta- lános, és kivétel nélküli tételt és jogszabályt, mely szerint az alkotmány, és az alkotmányjog elévülés által nem enyészik el. 36
