Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Csemegi Károly: Az egyházi holtkéz a magyar törvények szerint [124., 1897]
30 Volt ugyan az általános európai mozgató erőkön kívül az egyházi holtkéz behozatalának egy közelebbi rugója is, mely azonban — szintén sajnos hajtását képezte az egyházban mindenfelé elterjedett szomorú állapotoknak. Ezen állapotokat a legélénkebb színekben tüntetik elénk az 1498 : 69. tczikkében felhozott tények — a plébánosoknak önkényes zsarolása és kifosztása a püspökök — prava abusio — által; másrészről pedig a kelyheknek s az egyházi szerelvényeknek elidegenítései a plébánosok által. Már tudós barátom Wawrik Béla ő méltósága rámutatott Bakács Tamás telhetetlen pénzvágyára; rámutathatott volna még Zsigmond pécsi püspök és királyi kincstartó hűtlen pénzkezelésére is; valamint a nemességnek a Patres ellen emelt В onfini által közölt lesújtó vádjaira. «Patres esse — közli Bon- fini — qui libertatem nobilium imminuerent, et plebem servitute opprimerent; et Regis opes exhaurirent, decimis non rerum sicut lex jubet sed pecuniarum tantummod exegendis, et rebus omnibus ad utilitatem propriam traducendis.» Szalag László az 1498. évi országgyűlésen hozott törvényeket jellemezve, ezek egyik jellemvonását a törekvésben találja : «korlátot vonni a főpapok kapzsiságának és önkényének, melly mióta Mátyás elnézéséből azonegy püspök kezében több egyházi javadalom összecsomósodott, példátlanul növekedett». Mint a föntebbiek mutatják, az európai állapotok össze- müködtek a hazai viszonyokkal és ezeknek együttes hatása hozta létre az amortisationalis törvényt. Harmóniában állott tehát e törvény korával és annak mozgató eszméivel; kifolyása és terméke volt az egyházi hatalom alóli fölszabadulásáért küzdő világi hatalom törekvésének. Ok és okozat; történelem és törvény, megannyi összevágó jelenségét képezik azon abstrahalt bizonyosságnak, mely azt mutatja, hogy a XV. század általános viszonyai és azoknak hazánkra gyakorolt hatása nélkül, az 1498 : 55. tczikk nem jött, és nem jöhetett volna létre! «Die Geistlichkeit traf diesmal zuerst ein förmliches Amortisations Gesetz — mondja Engel Geschichte des Ung. Beichs czímű nagy munkája III. 96. lapján. — «Es heiss im 55-ten Articel ganz bestimmt» stb. Ezen történetírónk is, a hazai történelmi források leggondosabb fölkutatása, azoknak 30
