Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Csemegi Károly: Az egyházi holtkéz a magyar törvények szerint [124., 1897]
28 legyőzni a mindenfelől tornyosuló zavart, és nem képes keresztülvinni a regenerálásnak mindenfelül önmegtagadást és mérsékletet igénylő nagy és nehéz feladatát. De a mint ennek tudatára jött a világi hatalom, nagyon természetes, hogy ezzel elérkezettnek látta az időt, szemben az elgyengült és félelmességét elveszített egyházi hatalommal, azon követelmények erélyes formulázására és tényleges megvalósítására, a melyeket az uralkodói jogok biztosítására szükségeseknek látott, s melyek — már régebb időtől fogva — az egyházi és világi hatalom között a határvillongások tárgyát képezték; de a melyeknek érvényesítésére vagy nem volt elegendő ereje, vagy a melynek foganatosításával, saját területén, a nép lelkiismeretének veszélylyel járó zavargását kellett volna felköltenie. Mindez megváltozott а XV. században; mert — a mint ez az 1498. évi 63. törvényczikkben is visszatükröződik — már a kon- stanczi és később a bázeli zsinatok is szükségesnek látták megszorítani az egyházi hatalom hatósági körének határvonalait: a világi hatalmak pedig, különösen a bázeli zsinat reform-álláspontjára helyezkedve, bátran és tartózkodás nélkül fogtak a rendszabályok azon további sorának megállapításához és életbeléptetéséhez, a melyek által az egyházi hatalom visszaszorításával önállóságukat és souverain jogkörük követelményeit érvényre juttatni vélték, és a melyek által az egyház és az állam közötti tartós béke helyreállítását, valamint saját területükön belül — a hatalmi súlypontok kellő elhelyezését, és a szükséges arányok föntartását elérhetőnek látták. Francziaországban XL Lajos — támaszkodva a Bour- ges-i pragmatikára ■— 1475-ik évben adta ki a Ordonance-1, melyben rendelte, hogy «mindenki, bármely állásban vagy helyzetben legyen, ha a római udvartól jön, köteles a magával hozott leveleket, bullákat és más iratokat nekünk kiadni és megmutatni, hogy azok megvizsgáltassanak, és tudomás szereztessék, vajon nem háramolhatik-e azokból valamely hátrány mi reánk, vagy a gallicán-egyház szabadalmaira, kiváltságaira és jogaira». Bajorországban György herczeg 1491-ik évben rendelte el: «Es soll auch dar zu niemants gesttet werden, ainich preves, bullen und anders in unserm land an die Kirch’tür, oder ander 28
