Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Csemegi Károly: Az egyházi holtkéz a magyar törvények szerint [124., 1897]
ki. Az egyházi holtkéz e törvényben egy szócskával sem említ- tetilyfMár pedig az 1848. évi törvényhozásról senki sem teheti föl, hogy az esetben, ha a holtkézi intézményt el akarta volna törülni, azt a törvényben külön és világosan ki nem mondotta volna, és megengedte volna: hogy ennek eltörlése — egy ötszáz év előtt hozott törvénynek — az 1351-ik évi Confirmalo Decretumnak egyik szavába, mesterségesen beinterpretáltassék. Hisz az 1848-ik évi nagyemlékű törvényhozóink tudták, hogy a holtkézi törvények fönnállanak; tudták, hogy ezen törvények körül mennyi eszme, mennyi érdek, s különösen mennyi és mily ellentétes érzületek fellege csoportosul. Ezek a törvényhozók csaknem valamennyien ugyanazon férfiak voltak, a kik a negyvenes években a vallási kérdéseknek mindkét oldalon fényes csatáit harczolták. Ezek ismerték a tárgy első rendű fontosságát. Ne mondjuk tehát mi, gyöngébb utódok: hogy a legnagyobb törvényhozásunk tagjai nem tudták volna mit kellessék tenniök, miként kellessék rendelkezniük, ha ők nem csupán az ősiséget, hanem ezen kívül még az egyházi holtkéz-intéz- ményt is el akarták volna törölni! Tény gyanánt fogadom el, tisztelt teljes ülés, hogy az egyházi holtkéz, az 1848 : XV. tcz. által nem érintetett. Ezt elfogadva, feladatom fonala, az egyházi holtkéz intézményével való tüzetes foglalkozásra vezet. A középkor egész jogi tartalmát a feudalismus, és az egyházi hatalomnak a világival való küzdelme foglalja át. Háborúk és békekötések; szövetkezések és szakadások; emelkedések és bukások; a legfényesebb erények és a legundokabb bűnök, az emberiség boldogítására önmagát föláldozó hősies áhitat és a legdurvább önzés ezerszeres alakulataikban nem csupán mint történelmi tények tűnnek itt elmélkedésünk elé, hanem egyszersmind mint oly jelenségek, melyeknek igazoltsága, és valódi vagy valótlan jogi alapja, az egész kor felett uralkodott e két tényező egyikére — illetőleg az ezek alakulataiból keletkezett viszonyokra, és az ezekben gyökerező fogalmakra és meggyőződésekre vezetendő vissza. A feudalismusról nem szólok; ez kívül esik értekezésem körén; csupán futólag említem meg, hogy téves a minap — e körön kívül vitatott azon állítás, mintha az egyház birtok-szer25
