Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Csemegi Károly: Az egyházi holtkéz a magyar törvények szerint [124., 1897]
/'ÍCltekintve ugyanis attól, hogy az Anjou-ház az uralkodás elnyerését Magyarországon, legfőkép a pápa befolyásának kö- szönhettp^íhogy Róbert Károly trónra lépése és uralmának fen- tartása — nagy részben a pápa követe Gentilis birbornok hatalmas fellépésének, erélyének és ügyességének volt eredménye, hogy tehát már ezen tény is ellentétben áll azon felfogással, mely szerint ugyanazon Róbert Károlynak fia és közvetlen utóda hozta volna be azon egyházellenes rendszabályt, mely ellen a pápák mindenütt, a hol ennek bármely alakban való behozatala megkiséreltetett, a legerősebb ellenhatást fejtettek ki, személyeket és területeket az egyházi interdeutumok, az egyházi kiközösítések villámaival sújtották — szóval minden ily rendszabály ellen, mint az egyház jogát megtámadó bűnös merénylet ellen, erkölcsi és anyagi hatalmuk minden villámát mozgásba hozták; ettől eltekintve — már azért sem fogadható el, hogy Nagy Lajos azon törvényével melylyel az ősiséget hazánkban végleg megállapította, egyúttal az egyházi holtkéz intézményét is behozta volna: mert ez utóbbi fogalmában és czéljában az előbbinek egyenes ellentétét képezi, mely épen azon eredmény kizárására, lehetetlenítésére irányul, a melynek elérésében az előbbi alapgondolatát, létfeltételét, és igazoltságát találja. j'Az ősiség azok vagyoni erejének növelése érdekében hozatott be, a kik részére a törvény kedvezménye szó^Ezen intézmény: a hatalom megtartásának, a családok vagyoni erősbíté- sének, ez által befolyásuk és hatásuk biztosításának és növelésének czéljára szolgálij'ílllenben a holtkéz egyedüli értelmét és feladatát az alája vetett személy vagy testület további vagyono- sodásának — hatalmi elemeinek korlátozására és gyengítésre irányuló törekvésben találja. E kettőt egyesíteni, e kettőt együtt ■és ugiyanazon rendszabálylyal akarni: logikai képtelensé^fEzt feltenni a nagy királyról, s azon felvilágosodott fényes környezetről, mely az ő uralkodása alatt az udvart képezte, s az ország ügyei intézésében közreműködött: tájékozatlanságra, és azon nevezetes kor viszonyaiban való járatlanságra vallana, a melyben a kérdéses törvény keletkezett. Már pedig ha az 1351. évi Decretum 11. §-ával nem csupán az ősiség, hanem •egyszersmind a holtkézi intézmény is behozatott volna: ez esetben Nagy Lajosnak a nemesség vagyonosodásának akará21 st
