Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)

Csemegi Károly: Az egyházi holtkéz a magyar törvények szerint [124., 1897]

14 pítania. Erre vonatkozólag a burgundi törvényben is ugyan­azon elv volt az irányadó, mint a barbárok többi törvényei­ben. A nők kiszoríttattak az öröklésből, és csak az esetben örö­költek, ha nem maradtak fiörökösök. Végig mehetnénk a barbárok többi törvényein is, illetőleg az ezekről különböző időkben keletkezett s hozzánk átszármazott feljegyzéseken, és mindenütt— csekély módosítással — ugyan­azon eszmét látnok kifejezve. Mielőtt azonban e törvényeket viszonyítanám a mi törvé­nyeinkhez, s kivonnám az azonos szellemből és azonos tarta­lomból származott azonos következtetést: czélszerűnek, sőt szükségesnek látom a népek és intézményeik fejlődésének to­vábbi folyamában is követni az eszmét. A fejlődés legközelebbi stádiumát, a kereszténységnek — a barbar néptörzsek általi felvétele képezte. Ez átváltoztatta a hatalmi elemeket, ezen elemek nyilvánulatának közegeit és módjait; az erkölcsöket és szokásokat, az eszméket és törekvé­seket. Mindazonáltal a vagyon feletti rendelkezés korlátozását és az öröklési rendszert illetőleg lényeges változást nem hozott létre. Nagy Károly-nak bámulatos conceptiojú vállalkozása, a nemességnek — mint egyik utóda nevezé — e avas-szivek» keletkező feudális hatalmának megtörése; egy egységes tör­vényhozásnak Theodosius és Justinián császárok példájára való létrehozatala; a fennálló törvényeknek a püspökök és a jog­tudósok, a nemesek és a nép hozzájárulásával való javítása, a hiányok pótlása, a kétes értelműek valódi értelmének a tudó­sok általi nyilvános meghatározása; a legirtózatosabb módon corrumpált és áru tárgyát képezett igazságszolgáltatásnak a Missi dominici által eszközlendő megvalósítása; az igazságtalan ítéletek megváltoztatása, s annak eszközlése, hogy mint Fran­cis Monnier az Academie des Scienses morales et politiques — ülésén tartott előadásában — Balurii-Captularia alapján mondja, hogy senki se bírjon oly tekintéllyel és hatalommal, hogy maga lehessen önnön bírája; hogy az Isten egyházának, a szegényeknek, az árváknak vagy bármely keresztény ember­nek ártalmára lehessen — mindezen nagyszerű kezdeményezé­sek s részben foganatosított fejedelmi tervek, a nagy császár utódainak erélytelenségén és tehetetlenségén meghiúsultak, s H

Next

/
Thumbnails
Contents