Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
Az alapítványok iránti felügyeleti jogkör szabályozása. Wavrik Béla, Emmer Kornél és Csorba Ferenc felszólalásai az 1896. évi deczember hó 14-én tartott teljes-ülésen [119., 1897]
nek a kezelésre való organizálása szempontjából; és másodszor a felügyeleti jog gyakorlását tekintve. Azt hiszem, itt mégis kell .különbséget tenni. A szoros értelemben vett egyházi alapítványokra az állam nem mehet tovább a nyilvántartásnál, t. i. hogy ezeknek existentiáját lássa, tudja, ismerje, de magába a kezelésbe s abba, hogy rendeltetésére miként íordíttatik, nem avatkozhatik. Ilyen tisztán egyházi czélú pl. a mise-alapítvány, mely még se hasonlítható egy világi iskola-alapítványhoz. Angliában a bíróság a mise-alapítványt nem ismeri el, mert — azt mondja — az a bigotteriát mozdítja elő. De mit is akarhatna az állam pl. a mise-intentiókra vonatkozólag megtudni, vagy ellenőrizni, a melyek egyébiránt jelentékeny vagyonértéket képviselnek, mit akarna azzal, hogy a / — ‘ pap a számadásokat adja be, elérni ?! A mise-intentiókkal például Francziaországban egy időben annyira el voltak halmozva a papok, hogy egy részüket a magyar püspökök útján a mi papjainkra bízták teljesítés végett, minek jutalmául pénz helyett küldték nekik a latin classicusok jegyzetes kiadásait. ar'Yj A szorosan vett egyházi alapítványokra vonatkozólag nem vélem azt a felügyeletet keresztülvilietőnek, a mit a többi alapítványoknál, — de azt merném mondani, hogy bizonyos tekintetben az egyház annyira féltett autonómiájának sérelmére is szolgálhatna, ha az állam ellenőrizni akarná azon actusokat, a*melyek tisztán és egyedül ez egyházi hatóságoknak legbensöbb feladatait képezik. Ezen a téren tehát igenis különböztetést kell tennünk; és pedig nem úgy — még a permutationál sem, mint a hogy a t. előadó úr az előadásából megérteni véltem; mert hiszen mi az a közczélú alapítvány ? A badeni törvény I. §-a szerint minden alapítvány jogi személy, a melyet az állam creál, és az csak mint közczélú alapítvány van megengedve; és ha a motívumokat olvassuk, hogy mi az a közczélú alapítvány, azt fogjuk látni, hogy mindaz, mely az állam érdekével megegyezik, s mindaz a feladat, a mi a socialis közigazgatás tárgyát képezheti. Ha tehát e szétválasztást megteszszük, talán kevésbbé fájdalmas érzéseket támasztunk s a czél koczkáztatása nélkül 88
