Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)

Az alapítványok iránti felügyeleti jogkör szabályozása. Wavrik Béla, Emmer Kornél és Csorba Ferenc felszólalásai az 1896. évi deczember hó 14-én tartott teljes-ülésen [119., 1897]

9

talán nagyobb eredményeket érünk el már kezdetben is e kényes természetű ügyben.

De a míg e tekintetben azt, a mit méltóztatott indítványozni, kissé messzemenőnek tartom — úgy hogy az említett korlátokat vélném megvonandónak, úgy más tekintetben — a mit 3-ik vagy 4-ik pont alatt méltóztatott említeni — véleményem szerint innen marad a kellő határon. Sőt azt hiszem, elvileg sincs ott kellőleg kidomborítva az a feladat, a mely az államnak jut az alapítványokra vonatkozó felügyelet és ellenőrzési jog és kötelesség tekintetében.

Hiszen, ha mi csak arra szorítkozunk egy törvénynél, hogy ezen — mondjuk — világi czélú alapítványok vagyona fentar- tatik-e vagy sem, s hogy a számadások felterjesztessenek — a nélkül, hogy világos képet nyernénk a tekintetben, hogy vájjon ad mentem fundatoris kezeltetik-e az alapítvány: akkor nem mondhatjuk, hogy az állam feladatának megfelelt.

Itt volna azután feladatunk megvonni a határt arra nézve, hogy valamely alapítvány azért, mert vallásfelekezeti jellegű, már egyházi czélú alapítvány-e vagy sem? mert a mi hitfelekezeti jellegű ugyan, de az állam közigazgatási hatáskörének tárgyát is képezi általános szempontból, azt nem tartom szükségképen azon alapítványokhoz sorolandónak, a melyek tisztán csak egyházi feladatot töltenek be; ezekre vonatkozólag tehát akár felekezeti, akár tisztán világi jellegűek, a felügyeletet és ellenőrzést —- a tekintetben, hogy ad mentem fundatoris admini- stráltatnak-e — a mit egyszerű számadatokból megítélni nem lehet — általában kiterjesztendőnek vélem.

És itt különbséget nem tennék a felekezetek szerint, — hogy t. i. az az alapítvány katholikus, protestáns, izraelita stb. kézben van-e.

Végül — szinte eltérőleg a javaslattól — a permutatio rendkívül fontos kérdésében szerintem stricte kellene körvona- lozni, hogy az átalakítás kik által eszközöltethetik, és hogy ez irányban az egyházaknak minő hatáskör engedtessék. A protestánsok, úgy a reformátusok, mintáz ág. evangélikusok 1893-ban részletes egyházi törvényeket alkotván, különösen az ág. evangélikusoké tüzetesen kiterjeszkedik az alapítványokra is; — a reformátusok egyházi törvényeiben bár nem oly tüzetesen, de szintén szabályozva van, ők — úgy látom — külön bizott89