Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
Az alapítványok iránti felügyeleti jogkör szabályozása. Wavrik Béla, Emmer Kornél és Csorba Ferenc felszólalásai az 1896. évi deczember hó 14-én tartott teljes-ülésen [119., 1897]
) de mindenesetre ezzel kell kezdeni a dolgot. Es e tekintetben, hogy egyházi vagy világi czélú alapítványokról van-e szó, különbséget én se tennék. Ugyan az is kérdés alá vonható, hogy mi a világi és mi az egyházi czélú alapítvány ? Ez temérdek vitákra adott alkalmat Badenben, a hol 1870-ben szép kis codex alkottatott az alapítványi kérdésről. Ё vitához hozzászóltak akkor Schulte, Zöpfl, Friedberg Emil és más tudósok és practicusok; ott merült fel különösen az a kérdés is, hogy mi hát a tulajdonképeni egyházi vagyon? mit kell tekintetbe venni annak eldöntésénél, az egyháznak a tulajdonát és hogy mi képezi azt? vagy pedig az alapítvány egyházi czél- ját, és mi az az egyházi czél? A régibb időben az alapítványok alatt csak az u. n. pia causákat értették. A régi magyar törvények is, a midőn alapítványokról szólnak, tulajdonkép a kegyes alapítványokat értik; de a régi időben kegyes alapítványok alatt azok is értettek, a melyek ma már világi jellegűek, u. m. közművelődés-, iskola-, szegényügy, betegápolás és általában azok, melyek ma már a sociális ad- ministratiónak hatalmas körét képezik. Már most, ha ez az összeírás sikerülne, az igen szép siker volna, mert ha egyebet nem is tekintünk, látni lehetne, hogy hazánkban a kereszténységnek ezen nagyszerű vívmánya, az alapítványi ügy, miként felelt meg azon nagy érdekeknek és czéloknak, a melyeknek hivatva volt szolgálni. — Olaszországban megcsinálták ezt; 1890-ből van ott egy igen érdekes törvény az alapítványi ügyekről. Maga a törvény nem volt ugyan Vyv -^„v, kezemben^ de főbb vonalaiban ismerem, idézve van a Statistische Monatschrift 16. kötetében. Amerikában a fundatiók a fiducián alapulnak, bár igaz, hogy ott jogi személyiséggel is el vannak látva; de az amerikai felfogás szerint, — melyhez mi is közel állunk — tulajdonkép mégis azok becsületére és lelkiismeretességére vannak bízva, kik annak igazgatására kötelezvék. Tovább a t. előadó úr javaslata nyomán — kérdés, nem kell-e nekünk mégis a világi és egyházi alapítványokra vonatkozólag különbséget tenni a felügyelet tekintetében; t. i. a fel- ügyeletnek a jogköre elvi szempontból egyforma legyen-e az egyházi és világi alapítványokra nézve ? különösen a közegek'Vb.eLo r 87
