Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)

Az alapítványok iránti felügyeleti jogkör szabályozása. Wavrik Béla, Emmer Kornél és Csorba Ferenc felszólalásai az 1896. évi deczember hó 14-én tartott teljes-ülésen [119., 1897]

5

nominis fundatio .... tehát kivétel nélkül, és ez az a másik fontos mozzanat, a mely a magyar régi törvényhozás magas álláspontját jelzi.

Hogy pedig a magyar törvényhozásnak általam kiemelt felfogása nemcsak törvénybe iktattatott, hanem épségben meg is tartatott, azt legvilágosabban mutatja Magyarország nagy királyának, Mária Teréziának intézkedése, és pedig két különböző időben, t. i. a midőn Portugáliából a jezsuiták kiüzettek a múlt század második felében, akkor az ausztriai jezsuiták az indiai missiók számára a portugál bankban nagy összegű pénzt helyeztek el; melyet Portugáliából történt kiűzetésük után a portugál kormány lefoglalt. Mária Terézia ezt requirálta (kitett circa fél millió irtot) és ezzel vetette meg alapját az erdélyi vallásalapnak; és ez intézkedése megfelelt az 1548. törvény ama rendelkezésének, hogy az elhagyott, elpusztult szerzetek, egyházak vagyona — minthogy és a mennyiben azok újra nem alakíthatókjlmsonl^czélokrafordittassék. A midőn pedig Magyarországból is kiuzettelw^ezsuiták, 1780-ban, azok vagyonából ad mentem fundatorum, a tanulmányi alapot alaki-, tóttá. És ezen oklevele hivatkozik világosan I is. De még azért is érdekes ezen oklevél, hog^ tik benne a legfőbb kegyúri jogra és а к irály legfőbb fel ügyeleti!{ jjogára^g^üttesem A mi az elsőt illeti, azt hiszem^

[kegyúri jog nem ide tartozik, de mindenesetre jellemző az 1 arra való hivatkozás, mert tulajdonkép csak az alapítványok feletti felügyeleti jog az, a melyre itt támaszkodni lehet, és elegendő is.

Már ez is mutatja, mily aggályos lelkiismeretességgel és nemes felfogással járt el a nagy királyné az alapítványok permutatiójánál az 1548-iki magyar törvényekre hivatkozva ; a melyek kétségtelenné teszik, hogy a magyar jognak a szelleme egyszersmind a mai álláspont az alapítványok kérdésében.

Ezek előre bocsátása után pár megjegyzést mégis kell tennem a t. előadó úrnak nagybecsű tanulságos előadására, a melyre nézve talán van némi eltérés köztünk. A mi először is azt a kérdést illeti, hogy tekintet nélkül az alapítványok rendeltetésére történhessék nemcsak az összeírás, hanem egyszersmind a felügyelet a kezelés felett is: szabad legyen megjegyez85