Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
Horváth János: A strike mint erőhatalom [117., 1897]
19 sincsenek oly helyzetben, hogy a strike által okozott károkat megtéríthessék. Ezen kívül a nagyobb munkabeszüntetéseknél a perek hosszadalmasak, a károk bizonyítása nehézkes, az igazi kárt okozók perbe nem foghatók és az ítéletek végrehajtása is lehetetlen. Mindezeknél fogva magánjogilag csak az a védelem marad fenn, hogy a jogtalan strike legalább a judikaturában erőhatalomnak ismertessék el. Eddig sem döntvényeink közt, sem az elvi határozatok tömegében ilynemű curiai ítélet nincs; de az 1040/882. számú elvi jelentőségű határozatban * van némi hasonlatosság a strike által okozott erőhatalomhoz. Nevezetesen a hivatkozott esetben a fuvarozó hajó egy másik hajóval összeütközött s ennek következtében elsülyedt; minélfogva az okozott kárt erőhatalom idézte elő. A perben bizonyítást nyert, hogy az elsülyedt hajó személyzete kellő gondossággal járt el és mindent elkövetett, hogy az összeütközést elkerülje, de ez ennek daczára sem sikerült, az összeütközés tehát a kellő gondosság és az alkalmazott emberi erő mellett is elháríthatatlan volt. «Az elsiilyedés okául szolgáló összeütközés erőhatalomnak tekintendő — mondja a Curia — még azon esetben is, ha az összeütközés nem kizárólag a szél hatása alatt, hanem netalán a hajó személyzetének gondatlansága, vagy szabálytalan eljárása miatt állott is he, mert az erőhatalom főkelléke, az elháríthatatlanság, alperesek irányában ez esetben is fenforog. Azon körülmény tehát, hogy az esemény fő indoka nem természeti erő, hanem a szállító hajó személyzetétől, különböző személyektől eredő emberi gondatlanság lett volna, magának az eseménynek minősítésére befolyással nem lenne.» Tehát úgy ezen esetben, mint strike esetében a munkaadó személyzete oka annak, hogy a szerződés teljesítése lehetetlenné válik s ily esetben a munkaadó kellő gondossága vitán kívül áll. Ezek után kétségtelen, hogy úgy az általános, mint a részleges jogtalan strike, midőn csak egyes műhelyeket helyeznek a munkások zárlat alá, erőhatalmat képez. A jogtalan strikenak erőszak jellegét az adja meg, hogy az ipartörvény a munkabeszüntetést megengedi s így a munkások összebeszélése az iparosokat -és gyárosokat, különösen ha ezeknek határidőre, vagy határ* L. Döntvénytár I. k. 242. 1. 55 2*
