Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
Márkus Dezső: A holtkézi törvények Magyarországon [116., 1897]
27 gon az amortisationális törvények már az ősiségnek elvi eltörlésével, az 1848. XV. t.-cz. folytán is, hatályukat vesztették volt. Hogy ez nem történt, azt a Curia is elismeri akkor, midőn utal az osztrák polgári törvénykönyvet nálunk is életbeléptető 1852. máj. 29-én kelt nyílt parancs rendelkezéseire, a melyek a magánjogokat korlátozó külön szabályokat, valamint az egyház- községek és tagjaik öröklési képességére vonatkozó intézkedéseket hatályukban fentartják, a mi alig történik, ha ezek az ősi- ség eltörlésével eo ipso érvényüket vesztették volna. A Curiának az az érve pedig, hogy az absolut korszakban történt birtokszabályozás alkalmával egyes katholikus földesurak akadálytalanul juttathattak jelentékeny ingatlanokat a plébániáknak és plébánosoknak, mitsem nyom akkor, ha tudjuk, hogy ez a concordatum uralma alatti időkben történt, a melyet az osztrák hatóságok Magyarországon is érvényesnek ismertek és a melynek előnyeit a katholikus egyház a maga számára Magyarországon is kiaknázta. Ebből tehát a holtkézi törvényeknek akár hallgatag, akár a gyakorlat által kifejezett megszüntetésére leg- kevésbbé szabad következtetni. A Curiának az ősiség megszűntére alapított érvelését azonban a leghatalmasabban az országbírói értekezlet tanácskozásai czáfolják meg. (Ezeket 3 kötetben, 1861-ben, közzétette az értekezlet jegyzője, Káth György.) E tárgyalásokon túlnyomó részben azok vettek részt, a kik az 1848-as törvényhozásnak és kormánynak is tagjai voltak és az 1848: XV. t.-cz. alkotásában részt vettek, úgy, hogyannak leghivatottabb magyarázóinak tekinthetők. És noha épen az ősiség fogalmának megállapításáról szóló viták foglalták el a tanácskozások legtöbb idejét, constatálhatni, hogy 1. az ősiség eltörlését csakis a magánjogokra való kihatásának szempontjából tárgyalták és hogy egyhangúlag elismerték, hogy az ősiség eltörlése — úgy, a mint az 1848-ban történt — kizárólag csak az örökösödési rend megváltoztatását eredményezte, a jus pub- licumot pedig (már pedig a holtkézi törvények első sorban ide tartoznak) nem érintették; 2. a holtkézi törvények egyetlen szóval sem lettek fölemlítve a tárgyalás egész során át, pedig az összes birtokviszonyok szóba kerültek. 27
