Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)

Márkus Dezső: A holtkézi törvények Magyarországon [116., 1897]

állami alaptörvény (1867. E. G. Bl. 142. sz.) 6. czikke kimondja annak a megengedhetőségét «für die todte Hand Beschränkungen des Bechtes, Liegenschaften zu erwerben und über sie zu verfügen, im Wege des Gesetzes aus Gründen des öffentlichen Wohles aufzustellen», de hogy ez ideig ilyen törvény nem alkottatott. Utal továbbá a mindkét hitvallású evang. egyház tekintetében 1861 ápril 8-án kibocsátott cs. ny. parancsra (1861. E. G. Bl. 41. sz.), melynek 18. §-a szerint «Die evang. Kirchengemeinden sind berechtigt, Eigenthum auf jede gesetzliche Weise zu erwerben». A másik nézet viszont úgy okoskodik, hogy a szerzést megengedő concordatum eltörlése folytán a régi, a szerzést tiltó törvények ismét feléledtek. Ez a nézet különösen az osztr. legf. törvényszék 1879 okt. 1. 6266. sz. ítéletére hivatkozik (Glaser-Unger-Walter: Samml. v. civilrechtl. Entscheid, d. k. k. obersten Gerichtshofes, XVII. к., 7590. sz.), a mely azt mondja — igaz, minden további megokolás nélkül — hogy «die Behauptung des beklagten Ordens, dass durch das Concordat die Amortisationsgesetze aufgehoben und nicht reactivirt worden, in dem Art. I und §. 31 des Gesetzes vom 7. Mai 1874 ... ihre Widerlegung findet».

Ha tehát az osztrák jog szempontjából vitás is az amorti- sationalis törvényeknek hatályban léte: a többi európai jog szempontjából — a mint azt az idéztem katholikus egyházjogi írók is igazolják -— e tekintetben kétség fönn nem forog.

De vájjon a holtkézi törvények ellentétben vannak-e a mai társadalmi és állami renddel?

Az idéztem és máig hatályos külföldi törvények az ellenkezőt bizonyítják.

A német birodalmat alkotó államok közül Porosz- és Bajorországban, Würtembergben, Badenben, Hessenben, Szász-Wei- marban, Szász-Meiningenben, Szász-Koburg-Gotha-ban, Szász- Altenburgban és Elsass-Lotharingiában vannak, a részletekben eltérő, a czél tekintetében azonban egyező amortisationalis törvények, melyeknek számát Kahl idézett müvében 182-re teszi, és a melyek közül körülbelül 60 ma is hatályban van. S hogy о törvények a társadalmi és állami viszonyoknak mai, teljesen átalakult jellegével is megférhetnek—pedig a Curia szerint «a holtkézi törvények intézménye viszonyaink átalakulásával fejSá

22