Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
Márkus Dezső: A holtkézi törvények Magyarországon [116., 1897]
1!) állóknak tekintik a holtkézi törvényeket Zlinszky Imre («A magyar magánjog mai érvényében«, 4. kiad., 1891, 736. 1.) és Kern Tivadar («A magyar öröklési jog mai érvényében«, I. k., 26.1.),a ki úgy tartja,hogy az 1848: XV. tvcz.-nek az egyes egyházi személyekre vonatkozó birtokszerzési tilalma nem egyeztethető össze a jogegyenlőséggel, miért is ama törvénynek eme részét hatását vesztettnek véli. Kőnek Sándor «Egyházjogtan kézikönyve» czímti művében (VII. kiad., 1894, 210., 211. 1.) önmagával ellenmondóan nyilatkozik a kérdésről, mondván: «Az alkotmányos közjogi élet hazánkban megnyíltával a concordatumnak tényleges alkalmazása is megszűnvén, az előbbi állapót újra feléledt, mely szerint egyházak és egyházi személyek .. . újakat különös kir. engedély és jóváhagyás nélkül nem szerezhetnek, miután a holtkézről szóló törvények értelmében nem szabad az egyháznak világi jószágot adni, hagyni, eladni vagy bármiképen elidegeníteni, hacsak különös esetekben ő felsége felmentést nem adott volna.» «Mai nap a birtokszerzést tiltó törvények joghatálya megszűntnek tekintendő, mit a gyakorlat (ezt Kőnek nem bizonyítja) és a legf. itélőszék 1869 szept. 3-án 1506. sz. a. hozott következő határozata: «Az egyháziak és szerzetesek ingatlanra vonatkozó szerzési képessége bírói határozatilag megállapíttatik. A szerzési okmány — adásvevési szerződés — a bekeblezésre telekkönyvi - leg rendelt kellékekkel ellátva lévén, a tulajdonjog bekeblezése meg nem tagadtathatik. Ezen telekkönyvi jogintézmény ellenében az ősi lex amortisationis szabálya ez úton jogi vizsgálat és megítélés kiindulási pontjául nem szolgálhat» — igazol.* Kőnek tévedése — mint azt dr. Keiner János már 1891-ben, a Daempf monographiájának a Jogtudományi Közlönyben (1891. * Az eme határozatnak alapul szolgáló esetben — mint azt a Jogtud. Szemle 1869. évifoly. 373. s köv. lapja közli — a Domonkos-rend szt-már- toni perjele, Edl Albert Blass Ferencztől 8000 írtért megvett házra nézve kérte a tulajdonjog bekeblezését a kőszegi városi törvényszéktől, mely a bekeblezést megtagadta. A kir. Curia a két alsóbiróság végzését megváltoztatva, a bekeblezést a Domonkos-rend javára elrendelte: «Mert az adásvevési szerződés a bekeblezésre megkivántató minden törvényes kellékekkel el van látva ; annak megítélése pedig, vájjon a szerző Domonkosrend birtokképes-e ? nem ezen útra tartozik». 19 2*
