Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
Márkus Dezső: A holtkézi törvények Magyarországon [116., 1897]
20 évfolyam 19. sz.) ismertetése alkalmával szintén hangsúlyozta — nyilvánvaló. О az «egyháziak és szerzetesek» fogalmát azonosítja az egyházakéval, a mi lényegesen különböző két dolog, mert az egyháziak egyéni szerzési képességéről más speciális törvények rendelkeznek, a fönti legf. itélőszéki határozat tehát nem bizonyítja a holtkézi törvények megszűntét. Egyébiránt a fenti judicatum csak tkvi szempontból dönti el a 'kérdést, kimondván, hogy a lex amortisationis érvénye csak ez úton nem lehet vizsgálat tárgyává. És igen rövid idővel ezen határozatnak meghozatala után, 1870 május 16-dikán 3725. sz. a. a semmítőszék kimondotta, hogy «szerzetes rendnek ingatlan birtokra vonatkozó szerzési képessége közárverésen történt vételnél nem hivatalból, hanem csak esetről-esetre az érdekelt fél fellépése folytán vizsgálandó», a mely határozat azt az egyet mindenesetre bizonyítja, hogy a kir. Curia 1870-ben nem tekintette feltétlenül hatályukat vesztetteknek a holtkézi törvényeket sem az ösiség megszűnte, sem pedig a jogegyenlőség alapján. Koneknek nézetében egyébként a katholikus egyházjogi írók nem osztoznak. Ok ugyan egyhangúlag abban a véleményben vannak, hogy az amortisationalis törvények jogosulatlanok és az egyház jogait sértik; de kivétel nélkül elismerik fennállásukat és nem emlékeznek meg Magyarországról, mint olyanról, a hol a holtkézi törvények hatályukat vesztették, pedig ezen, egyházi szempontból óriási horderejű tényt, valósága esetén alig hallgatták volna el. Példákul szolgáljanak Vering: Lehrb. d. kath., orient, und protest. Kirchenrechtes, mit besonderer Rücksicht auf Deutschland, Oesterreich und die Schweiz (3. kiad., Freiburg i/B. 1893, 76. 1.), a hol a holtkézi törvények keletkezése mint «eine Reaction gegen die mannigfachen vermögensrechtlichen Begünstigungen der Kirche» van feltüntetve ; hasonlóképen Walter: Lehrb. d. Kirchenrechts aller christlichen Confessionen (14. kiad., Bonn, 1871) az 572. lapon con- statálja, hogy «übrigens ist selbst in den meisten katholischen Ländern der Gütererwerb der Kirche doch nicht mehr ganz unbedingt freigegeben, sondern durch die Amortisationsgesetze mehrfach beschränkt. Gesetze dieser Art finden sich schon seit dem 13. Jahrhundert, besonders weil durch die Veräusserung 20
