Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
A holtkézi törvények Magyarországon. A Magyar Jogászegyletben 1896. november 28-án folytatott vita [121., 1897]
27 törvények Európa összes törvényhozóinak és minden idők, minden történelmének tanúsága szerint kizárólag a társadalmi és gazdasági egyensúly megóvására alkottattak, helytelen azért, mert — mint Tóth Gáspár rír mondta — «a rendi állam korszakában társadalmi egyensúlyról szó nem lehet». Hát t. Uraim, hogy a társadalmi egyensúly a rendi állam korszakában nem volt, azt tudjuk, hisz ez ellenkezik annak fogalmával, de ha valaki azt mondja, hogy gazdasági és társadalmi egyensúlyra való törekvés se volt a rendi korszakban, de egyáltalán minden idők minden államában, az a történelmi tényeknek, bármily jóhiszemű, de oly félreismerése, a melylyel bajos szembeszállani. Ha a történelmet nemcsak úgy tekintjük, mint bizonyos politikai harczok, események és állapotok előadását, hanem visszamegyünk minden egyes történelmi esemény valóságos természetére, belső és igaz emberi okaira; ha képes volna az ó- és középkor történetírója az egyes események indító okait oly jól ismerni, mint a hogy majd a jövő történetírója fogja ismerni a mai korét, a levéltárak, az országgyűlési tárgyalások, vagy memoire-irodalom és különösen a hírlapok segélyével, a melyek mindmegannyian megbecsülhetetlen anyagot tartalmaznak : akkor hasonló állítások lehetetlenek lesznek. Mert hisz társadalmi egyensúlyra való törekvés a történelem minden korszakában, minden társadalomban előfordul, kisebb vagy nagyobb erővel és eredménynyel. Mert minden ideális törekvés és gondolkozás mellett is, az egyén és az egyénekből alakult társadalom gazdasági érdekvilága ösztönszerüen indítja az annak megfelelő cselekvésre. Innen van, hogy a legvéresebb küzdelmeket a gazdasági érdekek összeütközése folytán vívták a nemzetek; innen van, hogy minden magánjognak — kezdve a római jogon — a forgalomban, a mindennapi gazdasági életben találjuk meg gyökerét. És hogy ép a holtkézi törvények alkotása idejében, az Ulászló törvényeit követő legközelebbi években európaszerte voltak az önök előtt jól ismert parasztforradalmak : ez épen azt bizonyítja, hogy ezen törvények is kizárólag a társadalmi és gazdasági egyensúly megalkotásának szüksége érzetében hozattak. A vagyonilag tönkretett, politikailag mellőzött alsó és kis nemesség védelmére a főpapság és főnemesség ellen. íei
