Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
A holtkézi törvények Magyarországon. A Magyar Jogászegyletben 1896. november 28-án folytatott vita [121., 1897]
1 ■28 A holtkézi törvények is azért hozattak, hogy ne legyen a nemzetnek egyetlen osztálya sem, a mely a maga óriási vagyonával, a nagy vagyonnal járó hatalmával visszaélhessen. Nem is lehet ezeket a törvényeket máskép értelmezni, mint úgy, hogy még az egyházakkal szemben sem akart lemondani az állam a társadalmi és gazdasági egyensúly megóvásáról; belátta ugyanis minden állam törvényhozóinak bölcsesége azt, hogy mennél nagyobb előnyökkel rendelkezik valamely egyház, annál inkább tér majd el tulajdonképen magasztos és, fájdalom, annyiszor rosszul felfogott hivatásától, mert a nagy vagyon természetszerűen arra utalja, hogy versenytársa legyen az állami hatalomnak magának. Ezért kellett minden országban felekezeti különbségre való tekintet nélkül megalkotni a holtkézi törvényeket, hogy az egyháznak testületi szervezete és az ezzel önkéntelenül járó nagyobb hatalom az állam souverainitását semmi tekintetben se fenyegesse. Ez a holtkézi törvények alkotásának valódi indoka és azért tekintet nélkül ezen holtkézi törvények alkotásának első idejére, tekintet nélkül azon külső körülményekre, a melyek közt alkottattak, tekintet nélkül arra, hogy a közvetlen indító okok talán ma már meg is szűntek: e törvények ma is mindenütt érvényben vannak, mert azon főérdek, a mely e törvények megalkotásához fűződik, t. i. hogy az állam a maga souverainitását minden testülettel szemben minden körülmények közt megóvhassa — nem szűnt meg egy pillanatra sem. És így a holtkézi törvények fenn- állanak, hatályban vannak nálunk is mindaddig, míg azokat valamely törvény kifejezetten meg nem szünteti. (Zajos, hosszantartó taps és éljenzés). Dr. Bleuer Samu: T. teljes-ülés ! Minthogy szólásra senki sincs feljegyezve, s minthogy a t. előadó úr is szólt, bátor vagyok indítványozni, hogy a vitát bezárjuk. Tekintettel azonban arra, hogy mélyen t. elnökünk ő excellentiája szinte nyilatkozni kíván e kérdésben, talán helyes volna, hogy a ő nyilatkozatát egy külön kitűzendő ülésen hallgatnék meg. (Általános helyeslés.) 162
