Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
A holtkézi törvények Magyarországon. A Magyar Jogászegyletben 1896. november 28-án folytatott vita [121., 1897]
17 Világos tehát, hogy a viszonyok, melyek a holtkézi törvények meghozatalát szükségessé tették, meg vannak most is, és ezek meg nem szűnvén, meg nem szűnhetett a holtkézi törvények hatálya sem. Nem változtathat e törvényes korlátozásokon a Curia által hangoztatott azon érv, hogy az 1848: XX. t.-cz. szellemével ellenkezik, hogy csakis a róm. kath. egyház legyen alávetve ingatlan szerzése tekintetében ezen korlátozásoknak. Mert az 1848: XX. t.-cz. a kath. egyház jogállásán nem változtatott, törvényes intézkedései kimondták a többi vallásfelekezetek egyenjogosítását a törvények előtt, de meghagyták a róm. kath. egyházat pivilegiumai birtokában, de egyúttal fentartották azon korlátozásokat, melyek mint biztosítékok iktattattak törvénybe, és törvényileg fennállanak ezen biztosítékok az 1895:XLIII. t.-cz. 6. § -a szerint is, mely a latin, görög és örmény szertar- tásu katholikus felekezet tekintetében fennálló törvényeket és jogszabályokat változatlanul fentartja. Es egyáltalában nem sérti meg a jogegyenlőség elvét ha a holtkéz birtokszerzési képességének korlátái csakis a róm. kath. egyházra terjednek ki. Mert nemzetgazdaságilag a tényleges viszonyokat tekintetbe véve a hazai hitfelekezetek között csakis a római katholika egyház rendelkezik oly nagy latifundiumok felett, melyeknek mód feletti szaporítása nagy nemzetgazdasági válságot vonhat maga után. És tagadhatlan másrészt, hogy egész törvényhozásunkra végigvonul azon tendentia, hogy a róm. kath. egyház mint egyetemes szervezet túlsúlyra ne vergődjék s hogy mindig megtartathassák az egységes magyar nemzet törvényszabta korlátain belül. Az 1848 : XX. t.-cz. hangoztatása ezen korlátok megszüntetése iránt nem uj, és nem a m. kir. Curia döntvény indokolásában hangzik el először. Ugyanezen érvet hangoztatá Scitovszky herczegprimás a placetum regium ellen intézett emlékiratában elpanaszolván, hogy a protestánsok minden vallásos társulattal, a német Gusztáv Adolf egyletekkel szabadon közlekedhetnek a placetum tehát a teljes egyenjogúság szempontjából a katholikus egyház tekintetében sem állhat fenn többé. De az 1848: XX. t.-cz. ezen hatását az illetékes körök sohasem ismerték el, s midőn a 2 151
