Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
A holtkézi törvények Magyarországon. A Magyar Jogászegyletben 1896. november 28-án folytatott vita [121., 1897]
16 Curiát arra indították, hogy szentesített törvényeink daczára felhatalmazza a holtkezet arra, hogy akadálytalanul szerezhessen ingatlant, mint bármely más jogi személy. A Curia megadja a feleletet ama thesisével, hogy megszűnvén az ok, az ősiség védelme, mely miatt a törvények hozattak, elévültek a hozott törvények. Nálamnál sokkal hivatottabb: Wavrik curiai tanácselnök úr kifejtette a vita folyamán a cessante ratione legis, cessat lex elvének helytelen voltát, ezen kiváló fejtegetésekhez én csak tisztelettel hozzájárulhatok, és ez minden további érvelést feleslegessé tesz. Magam részéről csak körvonalozni kívánom a Curiának felfogását a törvény hatályának abolitiójáról. A Curia ez irányban kimondja: «hogy megszűnvén azon tényleges viszonyok, melyeknek védelme a holtkézi törvények alkotásának főindoka volt, megszűnt a törvény hatálya is». Ha tehát fennállanak azon viszonyok, melyek miatt a holtkézi törvények hozattak, úgy a Curia is elismeri a holtkézi törvények hatályosságát. Már pedig ki tagadhatná a kérdéses viszonyok létezését? Hiszen az ősiség, melynek megszűnéséhez fűzi a Curia a holtkézi törvények létezését, tényleg megszűnt, de az ősiség alapgondolata : a honpolgárok liarczképessége még most is ac- tuális. s ha akkor gondoskodnia kellett a fiscusnak, hogy mennél több ingatlan háramoljon reá, hogy adományozás által mennél több polgárnak legyen lehetővé téve az ország haderejének fentartása, úgy másrészt most is gondoskodni kell az államnak, hogy az ingatlanok szabad forgalma által a polgároknak mennél inkább legyen lehetséges a közterhek viselése. S hogy a kötött birtok, úgy a közjóiét, mint a népszaporodás tekintetében káros befolyást gyakorol, hivatkozom a statistikai adatokra, s hogy ennek ellensúlyozására az állam nemcsak az egyház tekintetében gondolt már idejekorán korlátozó intézkedésekre, bizonyítják a hitbizományok felállításának törvényes akadályai, pedig ezek sem az ősiség mint ilyen, sem a korona háramlási képességének megvédésére nem hozattak és azokat bíróságaink fennállóknak tekintették és fennállóknak tekintik most is. 150