Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
A holtkézi törvények Magyarországon. A Magyar Jogászegyletben 1896. november 28-án folytatott vita [121., 1897]
4 elegendő azoknak czáfolatára. En ezekkel az érvekkel azon alakjukban akarok foglalkozni, a melyet azoknak az ő múltkori előadásában Csillagh egyetemi tanár úr kölcsönözött. A tisztelt tanár úr szerint a telekkönyvi intézmény azért rontja le a holtkézi törvények hatályát, mert lehetséges, hogy a midőn valamely egyház ingatlant szerez és a tulajdonjogot be akarja kebeleztetni, ekkor akár bírói tévedés, akár a biró ellenkező meggyőződése folytán, lehet, hogy a bekebelezés megtörténik.. Ha már most az ú. n. tkvi előirtoklási t. i. 3 illetve 6 hónapon, helyesebben az 1888. évi 947. számú igazságügyminiszteri rendelettel előirt határidőkön belül e hekeblezést senki perrel meg nem támadja, akkor az megtámadhatatlanná válik. Ha pedig ily módon érvényessé válhatnak a holtkézi tilalomba ütköző bejegyzések, akkor — így érvel a tisztelt tanár úr — a holtkézi törvények tilalmának semmi hatálya nincs. Tisztelt teljes-ülés! Ebben az érvelési menetben elismerem a praemissának helyességét, elismerem, hogy igenis daczára a holtkézi törvény tilalmának, megeshetik, hogy a telekkönyvbe az egyház tulajdonjoga bevezettetik; sőt lehetséges, hogy az megtámadhatatlanná válik; és így ezen egy esetben a holtkézi törvény tilalma hatálytalan; de szerintem ebből semmi sem következik a holtkézi törvények fennállása ellen. Exempla docent; nézzünk példákat. A gyámtörvény (1877 : XX. t.-ez.) hasonló tilalmat állít föl. E törvény (20., 113., 114. §§.) szerint sem az apa, sem a gyám vagy gondnok a kiskorú részére nem szerezhetnek ingatlant gyámhatósági jóváhagyás nélkül; ha pedig azt mégis megteszik, a kötött jogügylet érvénytelen. Tegyük föl, hogy a telekkönyvi hatóság nem tudván, hogy kiskorúról van szó, bevezetné a részére szerzett jogot a telekkönyvbe. Ha ezt a bevezetést a kikötött időn belül senki meg nem támadja, akkor az megtámadhatatlanná válik. Ebből azonban csak nem lehet azt következtetni, hogy a gyámtörvény imént említett intézkedése hatályban nincs? Egy másik példát. A közjegyzői törvény megnehezíti a házastársak közti adásvételt azzal, hogy érvényességéhez közjegyzői okiratot kíván. Itt is megeshetik, hogy a férj és feleség közt nem közjegyzői okiratban köttetik meg az ügylet és a.