Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Baumgarten Izidor: A vádhatározatról, tekintettel a bűnvádi eljárás javaslatára [109., 1895]
44 van — formális vádhatározatot hoz, azaz oly végzést, mely eredetére nézve bírói, tartalmára nézve vádlói aktus.* A tett és személy azonosságának határain belül a kir. ügyész felfogásától vádlott terhére is eltérhet.** A megkülönböztetés nem subtilis. A német jog és a Csemegi-féle javaslatok szerint a tárgyalás alapja mindig a bírói vádhatározat; az osztrák eljárás szerint — eltekintve a magánvád és ügyészi felebbezés eseteitől — a vádiratból indúl ki a bizonyítási eljárás még akkor is, ha a felsőbb bíróság a kifogásokkal foglalkozott. A III. és IV. javaslatok értelmében a vádirat vagy a vádhatározat tartama irányadó a későbbi fejleményekre nézve a szerint, mint kifogások beadattak vagy nem. Az előbbi esetben a bíróság oly önállóan határozza meg a megtartandó bizonyítási eljárás terjedelmét, hogy a vádhatározatban állapítja meg egyúttal a beidézendő tanuk és szakértők névsorát (III. Jav. 256. §. utolsó bekezdése és IV. -Jav. 255. §. végső bekezdése: «Ugyané végzésben határoz a vádtanács az iránt is, hogy mely tanuk és szakértők idézendők meg a főtárgyalásra»). A vádlott akaratelhatározásának befolyása a vádaláhelye- zési stadium alakulására és a tárgyalás alapjára és irányára annál kirívóbb, mert a Fabiny-féle javaslat és követője vádlott kifogásainak eldöntésénél nemcsak helyt ad a felek perbeszédeinek, hanem a jelenlevő vádlott újólagos kihallgatásának is. Itt már feltűnő méreteket ölt a kétféle eljárás közötti különbség. A német perrendtartás szerint a törvényhozó így okoskodik: «Szükségesnek tartom, hogy a vád érdekeit szolgáló előzekivánja, vagy ha a közvádló az elsőbiróság végzése ellen fölebbvitellel él. és ezt a bíróság indokoltnak találja. * III. Javaslat 256. §-a: «На a 252—255. §§-ban foglalt egyik eset sem forog fenn, akkor a vádtanács végzéssel kimondja, hogy a terhelt vád alá helyeztetik. Ezen végzésnek tartalmaznia kell a tárgyalásban részt vett bírák neveit, továbbá a vádlott személyes viszonyainak megjelölését és a vád alá helyezés alapját képező cselekmény minősítését, hivatkozással a büntető törvénynek megfelelő §-aira. A vádtanács a tett minősítése tekintetében a vádló indítványához kötve nincs». Ezzel majdnem szó szerint megegyezik a 1Y. javaslat 266. §-a. ** «Enyhébben és súlyosabban is minősítheti a cselekményt, de más tett miatt, mint a melyre a vád szól, vagy más személy ellen, mint a ki vádoltatott, vádhatározat nem hozható.» Ind. 345. 1. 96
