Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Baumgarten Izidor: A vádhatározatról, tekintettel a bűnvádi eljárás javaslatára [109., 1895]
42 oly cselekmény miatt vádol, mely nem büntetendő; bár figyelmen kívül hagy bűnösséget vagy büntetést kizáró okot; bár túlteszi magát az eljárás megindításához szükséges alaki feltétel hiányán; bár hibás alapra építette a vádat. A kifogások határidejének leteltével csak egy módja van a vádirat elintézésének- A vád alapossága és az indítványban megjelölt bíróság illetősége fölött az első folyamodású bíróság egyátalán nem dönthet. Itt már visszájárul is érvényesül az osztrák eljárás homlokzatára vésett mondás. Nemcsak «a hol nincs vádló» ■—- hanem «a hol nincs védő, — nincs bíró». A vád alá helyezés kérdésében az osztrák törvény a bírói oltalom nyújtását függővé teszi annak igénybevételétől, de nemcsak ebben különbözik a német törvénytől, hanem abban is, hogy a vizsgálat elrendelésénél, tehát hatásában összehasonlíthatatlanul csekélyebb horderejű lépésnél több beleszólást enged a bírónak.* Egyik rendelkezése nem helyes, a másik nem következetes. Az osztrák törvény előnyeinek és hátrányainak mérlegelésénél a III. (Fabiny-féle) magyar eljárási javaslat —■ úgy látszik — az itt képviselt nézetnek épen ellenkezőjét vallja. Elfogadja az u. n. facultativ vádhatározat rendszereit ** és felfogá* A német birodalmi törvény 178. §-a értelmében az államügyésznek a vizsgálat elrendelésére irányuló indítványát a biróság csak illetéktelensége, a bűnvádi üldözés előfeltételeinek hiánya miatt (wegen Unzulässigkeit der Strafverfolgung) és azon okból utasíthatja vissza, mert az indítványban megjelölt cselekmény a büntetőtörvény súlya alá nem esik. Ki van zárva tehát a gyanúokok súlyának mérlegelése, míg az osztrák törvény értelmében a terhelő anyag hiányosságára való tekintettel is megtagadhatja a biróság a bűnvádi üldözést (92., 109. és 113. §§.). V. ö. Zucker: Gerichtssaal, XXXI. köt. 312. s köv. 11. A magyar javaslatok között az I. (Csemegi-féle) ép úgy, mint az osztrák törvény, «nyomatékos gyanút» kivan az elővizsgálat elrendeléséhez; a- III. (Fabiny-féle) és a nyomán haladó IV. Javaslat szerint a vizsgálóbírónak el kell rendelnie az elővizsgálatot: «ha az indítványt erre jogosított vádló tette, és az indítvány tárgyát képező cselekmény miatt bűnvádi eljárásnak helye van.» (103. §., illetve 105. §.) ** 246. §. «A vizsgálóbíró, illetve a vádtanács elnöke, kinél a vádirat benyujtatott-------— a vádiratot a terheltnek oly értesítéssel kézbesítteti, hogy szabadságában áll a vádirat ellen a jelen törvény 247. §-a értelmében kifogással élni.»-----------94-
